Óvodapedagógus Hallgatóknak

A játék és a tanulás viszonya

A modern pedagógiai felfogás szerint minden tapasztalás, tanulás. A születés utáni első hetekben és hónapokban az érés a meghatározó. Később megfordul a sorrend, amikor a tanulás megelőzi az érést.

A játék és a tanulás kapcsolatának elméleti kérdéseivel többen is foglalkoztak.

- Az amerikai Day az idegrendszer ingeréhségével foglalkozva kifejti, hogy az idegrendszer fejlődésének fontos feltétele az ingeréhség. Az ingeréhség kielégítése közben fejlődik az idegrendszer.

- A játékról, mint koncepciótörekvésről Khite- nél olvashattunk. A gyermek a tapasztalatok gyűjtésére törekszik. Mindezek színtere a játék. A játék közben a gyermek saját magát is megismeri.

- Brunner szerint a tanulás utáni vágy a kisgyermekeknél a kíváncsiság. A gyermekek visszamaradnak fejlődésükben, ha a természetes kiváncsiságuk nem elégülhetnek ki.

- Fontosnak tartott nézetek:

• Nagy József szerint jelentős a szimulatív funkció. Minden indirekt és direkt tanulási forrás játékká, örömszerző játékos tevékenységgé alakítható.
• Mások szerint a verbális, a motoros, és a szociális tanulás számára a játék a tanulás színtere.
• Vizsgálatok azt is kutatták, hogy az utánzás, az ismétlés, az exploráció, a gyakorlás magában hordozza a játékon belül érvényesülő tanulás feltételeit.
• 3 fő tevékenységcsoportot különböztetünk meg, mint játékot, játékos elemeket magukban hordozó tevékenységeket és játéksemleges tevékenységeket.

Összegzés:

• A játék és a tanulás közös elemei egyaránt meghatározói a játékon belüli és játékon kívüli tanulásnak is.
• A játékon belüli tanulás a gyermek szükségleteire támaszkodik.
• Ahogy képessé válik a gyermek egyre bonyolultabb, komplexebb játékok igénylésére, a belülről motivált játékok mellett megjelennek az összetettebb játékok.

Játék és munka viszonya

A kapcsolat rövid történeti alakulása

Az ősember először dolgozni, munkát végezni tanult meg. Az ontogenezis folyamán viszont a játék megelőzi a munkát.

A játék kezdetben közvetlenül is sokat merített a munkából. Könnyen meg lehetett találni a ,, mintha helyzet" szituációkat.

Napjainkban munkaszerkezetét és technológiáját nem, vagy csak nehezen, hiányosan ért meg a kisgyermek.

A két tevékenység között eltolódás is bekövetkezett, amennyiben a játékot átveszi a munka.

A játék és munka közös jegyei közül kiemelkedik a kezdeményezés, szellemi és a fizikai erőkifejtés.

• A játékban szabadabban érvényesülnek az ötletek, kezdeményezések.
• A munka és a játék örömet szerez.
• A munkában az eredményre törekszünk.
• A felnőtt munkájában soha nem megy át tökéletesen.
• Munkáját áthatja a felelősség.
• A gyermek játékában és a felnőtt munkájában is megtaláljuk a kapcsolatot a külvilággal.
• A játék tartalmában is sokszor hasonlít a felnőtt munkájához, de hasonlít a gyermek munkajellegű tevékenységéhez is.
• Mind a játékhoz, mind a munkajellegű tevékenységekhez ugyanazon készségekre van szükség. A készségszerzés munka keretében végzett tanulás.

A játék azáltal fejleszti a gyermek egész személyiségét, hogy az belülről fakad, motivációja is önmagában van. Ezért nem kell hozzá semmilyen erőltetett, előre tervezett, kitalált irányítás.

A játék pedagógia fogalma, kapcsolata más tudományokkal

A játékpedagógia az óvodapedagógia legmeghatározóbb ága. Vizsgálja a gyermek játékainak sajátosságait, játék fejlődését elősegítő feltételeket, elsősorban az intézményes nevelés keretei között, a játék nevelő szerepének érvényesülésének feltételeit, játék és egyéb gyermeki tevékenységek kapcsolatának pedagógiai összefüggéseit.

A játékkal több tudomány is foglalkozik: etológia, gyermeklélektan, néprajz, régészet, irodalom, pszichiátria, közgazdaságtan, pedagógia.

Elvek és törvényszerűségek, amiket figyelembe veszünk a játékpedagógia során:

• Múltra tekint vissza a játék.
• Állatok és gyermekek játékai közötti különbségekre mindig tekintettel kell lennünk.
• Az egyes tudományok részeredményei szorosan épülnek egymásra.
• Az egyes irányzatok eltérő módon ítélik meg a játékot.
• A játékpedagógia integratív szerepet tölt be. Eltérő felfogások eredményeit elemzi, és a nevelés számára kiemeli.
• Témáink középpontjában az óvodásgyermek játékainak elemzése áll, de az óvodáskorúak játéka az előző korosztály játékából nő ki.

A játékpedagógia intézményes nevelésre támaszkodik, de hat a családi nevelés légköre.

Néhány tudományterület játékvizsgálata

A gyermekpszichológia  olyan kérdésekre keres választ, mint a játék lényege, jelentősége a gyermek életében, gyermek fejlődése és a játék, pszichikus érés és játék kapcsolata, játék kölcsönhatása, játék biológiai forrásai, gyermek és felnőtt interakciós kapcsolatának pszichológiai jellemzői a játékban.

Szociológia a játék fejlődésének hátterét, gyermek életkörülményeit, családok szervezetében bekövetkezett változásokat vizsgálja. Külön tanulmányozza a játékkal kapcsolatos szociológiai természetű problémákat, játék szocializációs hatását, az új értékek megjelenését a játékban.

A régészet és a művelődéstörténet vizsgálja a régi idők játékait.

A pedagógia felvázolja a modern nevelési axiómákat, törvényszerűségeket és értékeket, amelyeken hasznosíthatunk.

Az etológia tanulmányozza az állatok játékát, jelentőségét, eltéréseket és azonosságokat.

A játékpedagógia létjogosultsága

A fejlődéslélektanban csak a gyermek oldaláról megnyilvánuló játékot elemzi. A játékpedagógia vizsgálja a játékfeltételeket pedagógiai összefüggéseit: eszközök készítése, nevelői magatartás.

Játékosság

A játékosság- az egyik értelmezés szerint- minden nem játéktevékenységre jellemző lehet, ha azokra beépülnek a játékot meghatározó elemek. A játék bizonyos alkotó elemeivel hangulatosabbá tehető a tanulás is és a munka is. A játékosság másik értelmezése szerint ,,a hellyel- közzel előforduló nekiszabadult leleménysziporkázás".

Játékosság elve a nem játék tevékenységnél érvényesíthető azon szabályokat, ajánlásokat foglalja össze, amelyeket a játékhoz hasonló motiváltság eléréséhez érvényesíthetjük.