A játék kapcsolata egyéb tevékenységgel és játékosság
A játék és a tanulás viszonya
A modern pedagógiai felfogás szerint minden tapasztalás, tanulás. A születés utáni első hetekben és hónapokban az érés a meghatározó. Később megfordul a sorrend, amikor a tanulás megelőzi az érést.
A játék és a tanulás kapcsolatának elméleti kérdéseivel többen is foglalkoztak.
- Az amerikai Day az idegrendszer ingeréhségével foglalkozva kifejti, hogy az idegrendszer fejlődésének fontos feltétele az ingeréhség. Az ingeréhség kielégítése közben fejlődik az idegrendszer.
- A játékról, mint koncepciótörekvésről Khite- nél olvashattunk. A gyermek a tapasztalatok gyűjtésére törekszik. Mindezek színtere a játék. A játék közben a gyermek saját magát is megismeri.
- Brunner szerint a tanulás utáni vágy a kisgyermekeknél a kíváncsiság. A gyermekek visszamaradnak fejlődésükben, ha a természetes kiváncsiságuk nem elégülhetnek ki.
- Fontosnak tartott nézetek:
- Nagy József szerint jelentős a szimulatív funkció. Minden indirekt és direkt tanulási forrás játékká, örömszerző játékos tevékenységgé alakítható.
- Mások szerint a verbális, a motoros, és a szociális tanulás számára a játék a tanulás színtere.
- Vizsgálatok azt is kutatták, hogy az utánzás, az ismétlés, az exploráció, a gyakorlás magában hordozza a játékon belül érvényesülő tanulás feltételeit.
- 3 fő tevékenységcsoportot különböztetünk meg, mint játékot, játékos elemeket magukban hordozó tevékenységeket és játéksemleges tevékenységeket.
Összegzés:
- A játék és a tanulás közös elemei egyaránt meghatározói a játékon belüli és játékon kívüli tanulásnak is.
- A játékon belüli tanulás a gyermek szükségleteire támaszkodik.
- Ahogy képessé válik a gyermek egyre bonyolultabb, komplexebb játékok igénylésére, a belülről motivált játékok mellett megjelennek az összetettebb játékok.
Játék és munka viszonya
A kapcsolat rövid történeti alakulása
Az ősember először dolgozni, munkát végezni tanult meg. Az ontogenezis folyamán viszont a játék megelőzi a munkát.
A játék kezdetben közvetlenül is sokat merített a munkából. Könnyen meg lehetett találni a ,, mintha helyzet" szituációkat.
Napjainkban munkaszerkezetét és technológiáját nem, vagy csak nehezen, hiányosan ért meg a kisgyermek.
A két tevékenység között eltolódás is bekövetkezett, amennyiben a játékot átveszi a munka.
A játék és munka közös jegyei közül kiemelkedik a kezdeményezés, szellemi és a fizikai erőkifejtés.
- A játékban szabadabban érvényesülnek az ötletek, kezdeményezések.
- A munka és a játék örömet szerez.
- A munkában az eredményre törekszünk.
- A felnőtt munkájában soha nem megy át tökéletesen.
- Munkáját áthatja a felelősség.
- A gyermek játékában és a felnőtt munkájában is megtaláljuk a kapcsolatot a külvilággal.
- A játék tartalmában is sokszor hasonlít a felnőtt munkájához, de hasonlít a gyermek munkajellegű tevékenységéhez is.
- Mind a játékhoz, mind a munkajellegű tevékenységekhez ugyanazon készségekre van szükség. A készségszerzés munka keretében végzett tanulás.
A játék azáltal fejleszti a gyermek egész személyiségét, hogy az belülről fakad, motivációja is önmagában van. Ezért nem kell hozzá semmilyen erőltetett, előre tervezett, kitalált irányítás.
A játék pedagógia fogalma, kapcsolata más tudományokkal
A játékpedagógia az óvodapedagógia legmeghatározóbb ága. Vizsgálja a gyermek játékainak sajátosságait, játék fejlődését elősegítő feltételeket, elsősorban az intézményes nevelés keretei között, a játék nevelő szerepének érvényesülésének feltételeit, játék és egyéb gyermeki tevékenységek kapcsolatának pedagógiai összefüggéseit.
A játékkal több tudomány is foglalkozik: etológia, gyermeklélektan, néprajz, régészet, irodalom, pszichiátria, közgazdaságtan, pedagógia.
Elvek és törvényszerűségek, amiket figyelembe veszünk a játékpedagógia során:
- Múltra tekint vissza a játék.
- Állatok és gyermekek játékai közötti különbségekre mindig tekintettel kell lennünk.
- Az egyes tudományok részeredményei szorosan épülnek egymásra.
- Az egyes irányzatok eltérő módon ítélik meg a játékot.
- A játékpedagógia integratív szerepet tölt be. Eltérő felfogások eredményeit elemzi, és a nevelés számára kiemeli.
- Témáink középpontjában az óvodásgyermek játékainak elemzése áll, de az óvodáskorúak játéka az előző korosztály játékából nő ki.
A játékpedagógia intézményes nevelésre támaszkodik, de hat a családi nevelés légköre.
Néhány tudományterület játékvizsgálata
A gyermekpszichológia olyan kérdésekre keres választ, mint a játék lényege, jelentősége a gyermek életében, gyermek fejlődése és a játék, pszichikus érés és játék kapcsolata, játék kölcsönhatása, játék biológiai forrásai, gyermek és felnőtt interakciós kapcsolatának pszichológiai jellemzői a játékban.
Szociológia a játék fejlődésének hátterét, gyermek életkörülményeit, családok szervezetében bekövetkezett változásokat vizsgálja. Külön tanulmányozza a játékkal kapcsolatos szociológiai természetű problémákat, játék szocializációs hatását, az új értékek megjelenését a játékban.
A régészet és a művelődéstörténet vizsgálja a régi idők játékait.
A pedagógia felvázolja a modern nevelési axiómákat, törvényszerűségeket és értékeket, amelyeken hasznosíthatunk.
Az etológia tanulmányozza az állatok játékát, jelentőségét, eltéréseket és azonosságokat.
A játékpedagógia létjogosultsága
A fejlődéslélektanban csak a gyermek oldaláról megnyilvánuló játékot elemzi. A játékpedagógia vizsgálja a játékfeltételeket pedagógiai összefüggéseit: eszközök készítése, nevelői magatartás.
Játékosság
A játékosság- az egyik értelmezés szerint- minden nem játéktevékenységre jellemző lehet, ha azokra beépülnek a játékot meghatározó elemek. A játék bizonyos alkotó elemeivel hangulatosabbá tehető a tanulás is és a munka is. A játékosság másik értelmezése szerint ,,a hellyel- közzel előforduló nekiszabadult leleménysziporkázás".
Játékosság elve a nem játék tevékenységnél érvényesíthető azon szabályokat, ajánlásokat foglalja össze, amelyeket a játékhoz hasonló motiváltság eléréséhez érvényesíthetjük.