A játék pedagógiai története
A legrégebbi idők tárgyi bizonyítékai:
- A régészeti leletek a régmúlt idők gyermekjátékainak megismerése szempontjából jelentősek. A ránk maradt legősibb játékcsoport a felnőttek által használt eszközök kicsinyített másai.
- A legrégebbi játékeszközök a kőkorszakból valók. 10- 15 cm-es kőtáblák.
- A bronzkorban a játékeszközök közvetítik a fejlődést. Szerszámutánzat készül, bővülnek az állatfigurák is.
- Sok információhoz jutottunk a kis méretű szobrok témáiból is. A munkamegosztásról árulkodnak. Megjelennek a mai népszerű játékeszközök ősei: labdák, csörgők,kisméretű állatfigurák.
- A rabszolgatársadalmak játékeszközei már egyaránt szolgálták a fizikai és szellemi erőket. A játékbabák pl. ülni, állni, járni tudtak. A finoman faragott kezek könyökben is, vállban is mozogtak. A babák csípőből járni, vállból kezet emelni is tudtak.
Az igényes játékeszközök láttán 3 gondolat fogalmazódik meg:
- valóság jobb megismerése
- igényes kimunkálás
- igénybe vették a kar technikai vívmányait
- Szamojédek és osztyákok életét egy kutató a következően foglalta össze: A gyermekek természetesnek tartják, hogy a dadájuk vagy az anyjuk az ínhúr pergetésével szórakoztatja őket.
- A pápuai gyerekekről leírások megemlítik, hogy igen jókedvűek. A 4 éves kisfiúk is komoly képpel csiholják a tüzet. Keveset játszanak.
- Más primitív népekre is jellemző, hogy a kisgyerekeket már igen korán bevonják a munkába. A fejlődés alacsony fokán álló népeknél a gyermekek általában keveset játszanak.
- Más helyen meg a gyermekek egész nap játszhatnak. Különösen hiányzik a szerepjáték.
A ( ma is élő) természeti népek gyermekjátékai
A bennszülöttek gyermekeinek játékaiból is tudunk következtetni a régmúlt korok játékaira.
- A játékok követik a felnőttek tevékenységeit.
- Nagy részét élő- és élettelen természeti tárgyai adják.
- Népenként eltérő szokások kapcsolódnak hozzá.
- Hamar kialakul a gyermekekben az önállóság igénye és a leleményesség.
- A vadászat nem lehet szerepjáték alapja, mert a gyermekek nem vesznek részt.
- A szerepjáték igazi forrása a felnőttekkel közösen folyatott játékok élményei.
A játék megjelenése a képzőművészetekben
Egyiptomi festményeken labdáznak, ugrálnak, bakugrást gyakorolnak, futkároznak. Az asszírok uralkodó osztály kultúrájának katonai jellegét tükrözik. Íj, nyíl, pajzs volt a játékszerük. A görög művészetekben megjelenik a libával birkózó, játszó kisfiú alakja. Másik kompozíció a krokodilfej mellett játszadoznak a gyerekek. A kereszténység elterjedése után hosszú időre eltűnik a játékábrázolása.
A " gyermekkép" változásait több tényező is befolyásolta: a demográfia alakulása, a vallási felfogás, a szociális helyzet, a gyermekek létszáma.
A játék a neveléssel foglalkozó művekben
A játék megjelenése a szakirodalomban:
A görögök voltak az elsők, akiknek a filozófiai műveikben is helyet kap a játék. (Platón, Arisztotelész, Szókratész)
Platón: Állami szabályozást sürget a játék rangjának elismerése érdekében. Törvény című dialógusában fejti ki gondolatait a játékról.
Arisztotelész: Politika című művében kiemeli még a játék jelentőségét a felnőtti tevékenységek előkészítésében, amivel megelőzhetjük a lustaságot.
A görög gondolkodók érdeme:
- a játékot a gyermeki szükséglet kielégítésének tekintették
- javasolták a játék állami rangra emelését
-az életre vasló felkészítést fontos eszközének fogták fel
-ők utalnak először az egyéni és az életkori különbségek figyelembevételének fontosságára
A római bölcselkedők közül Senecára és Quintiliánuszra hivatkozhatunk. Szent Ágoston az, akinek a játékkal kapcsolatos lesújtó véleményéről e helyen is szót ejthetünk. Különösen hangsúlyozzák a gyermekek szeretetigényét. Hittek a példa erejében.
A játék hasznossága bizonyítja legjobban szerepét a nevelésben.
A pedagógiai újkori történetében Koméniusz János- nál komoly helyez kap az első hat éves kor nevelése. Döntően kihat a további évekre.
Játékra vonatkozó nézetei:
- A kisgyermek nevelésében központi helyet foglal el a gyermek tevékenységi vágyának a kielégítése, mintát kell adnunk.
- Tiltás helyett a személyes példát és a dicséretet részesítette előnybe. Szembefordul a középkori felfogással.
- Itt jelenik meg a játék osztályozása.
- Részletesen foglalkozik a játékszerek összeállításával, kivitelezés módjával, kéziszerszámok játék utánzataival.
- Az ész gyakorlása, tevékeny életre szoktatás, erkölcsös nevelés együttesen van jelen.
Rousseau több helyen is hangoztatja a kisgyermekkor jelentőségeit. ,, Az emberben az embert, a gyermekben a gyermeket kell tisztelnünk..". Alapelve a gyermeki szabadság tisztelete. ,, A szabadságot is alkalmazni kell a gyermekkorra.". A gyermek fejlődésére nagy hatással vannak a felnőttek játékai, amennyiben mód van azok utánzására. Fontosnak tartja a vidám játékokat, amelyek azonban nem lehetnek a határtalan szabadság és a szeszélyes végletek eszközei.
Játékpedagógiai kérdések a XIX. ÉS A XX. század első felében
Friderich Fröbel volt az első pedagógus, aki foglalkozott a játék nevelési, módszertani kérdéseivel. A játék alapjának, a cselekvési vágyat tekintette. Említi a munkaszeretet megalapozását. A munkaszeretet összekapcsolódik a vallásos neveléssel. A játék jelentősége az értelmi és az erkölcsi nevelésben is megjelenik. A kisfiúkban hamarabb ébred fel a közös játék igénye, mint a kislányokban. A nevelési cél elérésében egyszerre van szükség a nevelő irányító segítségére és a kisgyermek önálló próbálkozására.
Fröbel a tevékenység egész sorát dolgozta kis, s hozzájuk megfelelő eszközeiről ún. adományokról is gondoskodott.
- a labda
- a golyó
- kocka ( 8 egyenlő részre osztott)
- kocka ( 8 hasábra osztott)
- kocka (22 egyenlő részre osztott)
- kocka (22 egyenlő hasábra osztott)
Fröbel bevezette a papírhajtogatást is.
Az olasz Montessori Máriát utat nyit 1-2 játékfajta meghonosodása előtt.
Pedagógiai elvei:
- A valóság pontos megfigyelésére törekvés. A manuális tevékenység biztosítja a jellem fejlődését. ,,A kéz az intelligencia hangszere."
- Tárgyak tulajdonságaira voantkozik. A tárgyaknak vonzóaknak kell lenniük. Fontos követelmény a világos és élénk színek.
- A tárgyak fontos funkciót is betöltenek: segítik a koncentrációt, felkeltik az érdeklődést, fejlesztik a tapintást, a mélyebb összefüggések felismerését.
- Az eszközök megválasztásának szabadsága a fontos. A gyermeknek elérhető helyen kell lenniük. A belső szabadság nem tétlenség szabadsága, hanem a munkáé. Az örömmel végzett tevékenység éppen úgy lehet munka, mint játék. Az ismétlés öröme a játék forrása. Az örömmel végzett tevékenységben együtt jelenik meg a játék, tanulás, és a munka.
- A tevékenykedés a legfontosabb alapelv.
- A didaktikai céllal összeállított játékeszközök. A kézügyesség fejlesztése a fontos. Ezért feleslegesnek tartja a játékszereket.
A Waldorf óvodák a játékot nem önmagában, elszigetelten érvényesítik, hanem beépítik a gyermek egész napi programjába. A gyermekek a pedagógussal együtt, de mégis önállóan járják végig a felfedezési alkalmakat. A kérdezgetés lehetősége és kísérletezgetés, a gyakorlás biztosítása együttesen jelenik meg.Az óvoda gondoskodik a család általános tevékenységeiről. a játékeszközök természetes anyagokból készülnek. a pedagógusok a szülőt is bevonják az egyes munkafolyamatokban.
Freinet az ,, új nevelés" irányzatának volt aképviselője. Harcolt a gyermekek adottságainak szabd kibontakozásáért.
6 pedagógiai alapgondolata:
- Gyermek szabad kibontakozása
- Gyermek munkájam tapogató tanulása
- A játék perifériára szorul. Nem kapott helyet.
- A gyermek igazi szükségelte a munka- játék. A kedvvel végzett munka is számtalan öröm forrása. Kimaradt a szerepjáték lehetőségének biztosítása.
- Nem módszer, hanem a technika a pedagógiája. Az új eszközök állandóan módosítják a technikát.
- Fontos a megújulásra törekvés.
A játék és a munka elemei egyaránt benne vannak.
