Óvodapedagógus Hallgatók Segítségtára

1. Tétel Az óvoda, mint köznevelési intézmény

1. A köznevelési rendszer funkciói, törvényi vonatkozásai.
2. Az óvoda helye a közoktatási intézmények rendszerében.
3. Az óvodai nevelés célja, funkciói.
4. Az óvodával, mint közoktatási intézménnyel szemben támasztott társadalmi igények, elvárások alakulása.

Az óvodai nevelés helye a köznevelési rendszerben

Az óvodai előzményei 1828-tól 1990-ig

• Kezdetben a szociális rendszer része
• 1891-s kisdedóvási tv. kimondta:az óvodában a tanításnak nincs helye
• 1950-s évektől minden óvodát államosítottak, oktatási feladatokat is ellátott
• 1971 után a nevelési szemléltet erősödése

Az óvoda helye az 1993-s Közoktatási törvényben

• A köznevelési rendszer első intézménye, a rendszer kapuja

     A 2011. évi Köznevelési tv.-ben

• A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka első szakasza az óvoda
• A köznevelés közszolgálat
• A pedagógia kultúrát jellemzi az egyéni bánásmód, a gyermek elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények, a gyermekek fejlődést biztosító sokoldalú értékelés
• A nevelés feladatát a gyermek szülei megosztják a köznevelési intézményekkel és pedagógusokkal. Alapja a bizalom és a pedagógusok szakmai hitele

Az óvodák működése:

• Fenntartói sokszínűség: önkormányzati; egyházi; magán (alapítványi;stb.)
• Köznevelési intézmény lehet:
  • Önálló;
  • Többcélú
    •  egységes óvoda-bölcsőde;
    • közös igazgatású köznevelési intézmény
    • Általános Művelődési Központ
• Finanszírozás két szintje:állami-helyi-saját bevételből
  • Intézményi
  • Normatív 
  • Feladat
  • Versenyeztetés az erőforrásokért-pályázati pénzek
  • Partneri, aki valamilyen szolgáltatást bevisz az óvodába
• Tartalmi pluralitás (választható, saját program alapján, alternatív óvoda)

A köznevelés intézményrendszere

A közoktatás magában foglalja:

• óvodai nevelést
• iskolai nevelést és oktatást
• kollégiumi nevelést

A közoktatás alapintézményei:

• óvoda
• általános iskola (4-, 6-, 8 osztályos)
• középfokú végzetséget adó intézmények: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola

A felsőfokú végzettséget adó intézmények (főiskola, egyetem) nem tartoznak a közoktatási rendszerhez!

Az óvodai nevelés helye a köznevelési rendszerben

• Óvodai nevelés
  • 1993-2011 között 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelés minden gyerek számára
  • 2012-től Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség megkezdéséig nevelő intézmény.
• Rugalmas beiskolázás 1986 óta
  • Nem az életkor, hanem a FEJLETTség alapján lehet beiskolázni a gyereket
  • Ha az óvodapedagógus nem tudja eldönteni, vagy a szülővel nem alakult egyetértés, akkor kérhető a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye a fejlettség megállapításáról

?

A köznevelési rendszer funkciói:

• értékelési
• ellenőrzési

• 1985. évi Közoktatási Törvény először engedett utat az innovációs lehetőségeknek (pl. pályázati lehetőségek) A közoktatásban a rendszerváltás már megkezdődött.

• Az 1986. évi Közoktatási Törvény deklarálta (megengedte) a pedagógiai intézmények szakmai autonómiáját.
• 1993. Közoktatási Törvény:
  • deklarálja az óvodai nevelés sokféleségét
  • figyelembe veszi a gyermeki jogokat
  • biztosítja az intézmények szakmai önállóságát
  • megengedi a fenntartói sokféleséget
  • előírja a központi dokumentumokat/a HOP-ot 1999-ig el kell készíteni/
• 1996.Óvodai nevelés országos alapprogramja
  • koncepciót (közös vonalat) ad,
  • biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését.
• 1999.HOP-ok létrejötte
• 2003. törvénymódosítás:

• meghatározza a hátrányos megkülönböztetést
• az iskolaköteles kor kitolódását
• minőségfejlesztés
• integrált nevelés

2.) Az óvoda helye a köznevelési intézmények rendszerében

Hazánkban az óvoda:

•  része a köznevelés rendszerének (az európai trenddel megegyezően)
• Irányítása a nemzeti erőforrás miniszter feladatkörébe tartozik.
  (Jelenleg: Balogh Zoltán)
• Az 1985-ös oktatásról szóló törvény a nevelési oktatási rendszer szerves részeként önálló nevelési intézménnyé nyilvánítja az óvodát.
• Az 1993-as M.K.T. /1993/79/.megerősítette az óvoda helyét, és alapintézménynek tekinti, valamint 5 éves kortól kötelezővé teszi a gyermekek számára.
• A Magyar Közoktatási Törvény 2003-as törvénymódosítása 3éves kortól kötelezővé teszi, amennyiben a gyermek gyermekjóléti ellátásban részesül.

Makrorendszer:

• a közoktatás országos rendszere
• az óvodák országos rendszere

Mikrorendszer:

• egy adott óvoda közoktatási rendszere /a település közoktatási hálózata/
• a nevelés helyi rendszere /helyi óvodai nevelés rendszere (HOP)/

Az óvoda kettős szintű szabályozási rendszer:

I. Központi szabályozás

a.      Törvényi szabályozás: 2011 évi CXC Nemzeti köznevelés törvény

b.      Tartalmi szabályozás: A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete

az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

II. Helyi szabályozás:

1. Törvényi szabályozás: fenntartói rendeletek, rendelkezések

(önkormányzat, alapítvány, egyház, magánszemély)

2. Tartalmi szabályozás: helyi nevelési program (HOP), Szervezeti és működési szabályzat.

(Dombi-Oláh-Varga A neveléselmélet alapkérdései I.Kötet, Kovács György-Bakosi Éva: Óvodapedagógia I ,+ órai jegyzet)

Johann Friedrich Herbart: a nevelést céltudatos, tervszerű, szervezett tevékenységnek tartotta. A nevelést és az oktatást külön választotta.

Gáspár László: a nevelés bevezetés az alapvető társadalmi tevékenységekbe.

A nevelés néhány főbb jegye: társadalmi tevékenység, koronként, kultúránként változik, célratörő, fejlesztő hatású, kétoldalú (bipoláris), egyetemes és folyamatos, ellentmondásos.

A nevelés tehát a teljes személyiség formálására irányul, az egész emberre vonatkozik, az ember valamennyi pozitív vonásának kialakítására törekszik.

A nevelésről ma a legtágabb értelemben így beszélünk:

àA nevelés az emberre irányuló céltudatos, tervszerű hatások összessége.

A nevelési célok: történelmi koronként változtak, kultúránként is változik

A nevelési cél: az adott korszak, az adott uralkodói elit határozza meg, amit az adott kor az embereszménynek tart.

A nevelés irányát a nevelési cél határozza meg, amelynek tartalma attól függ, hogy egy társadalom mit tart értéknek, követendőnek.

• A nevelési cél a pedagógiai folyamatot jelentősen befolyásolja.

A cél: azaz irány, amely felé a nevelés során haladni kell,

A feladatok: pedig azok a tennivalók, amelyeket a cél elérése végett el kell végeznünk.

Ma: a nevelés célját az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja fogalmazza meg:

Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).

Az óvoda funkciói

• A közoktatási rendszerünk szakmailag önálló nevelési intézménye
• amelyben a 3 – 6 /8/ éves gyermek nevelése folyik

Az óvoda funkciói

1. óvó – védő
2. szociális
3. nevelő - személyiségfejlesztő

AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉL-, FELADAT- ÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE

3. b) Az óvodai nevelés funkciói:

• A. óvó-védő funkció
• szociális funkció
• nevelő-személyiségfejlesztő funkció

1. A. Óvó - védő: a megőrzés, gondozás mindig jelenlévő sajátossága az óvodának. Elsősorban az állandó felelős felnőtt jelenlétét igényli, s kiterjed az óvodai környezet egészére. A gondozó funkció alapvető feltétele a többi funkciónak teljesülésének. A mai korszerű felfogásban nem csupán az alapvető gondozási teendők elsajátítását várja el a gyermektől, hanem az egészséges életmódra nevelés szerves részévé vált. Nemcsak a szokások kialakítására törekszik, hanem megpróbál újfajta igényeket is ébreszteni a gyermekben.

    

   B. Szociális: változást lehet tapasztalni a szociális funkciók terén is. A gyermek ellátása, ápolása mást jelentett leromlott gazdasági periódusban (pl. a II. világháború után), mint napjainkban. E két funkció a családi neveléssel kölcsönös kapcsolatban valósul meg. Így a két oldalról megerősített funkciók biztosítják az óvoda harmadik, s egyben legfontosabb funkcióját a nevelő – személyiségfejlesztő funkciót.

    

   C.Nevelő-személyiségfejlesztő: az óvoda nevelési intézmény. A gyermeket ért óvodai hatások egész személyiségét befolyásolják. Minél tökéletesebben látja el az óvoda ezt a funkciót, annál sikeresebben tudja megoldani a többit is, pl.: az óvoda a maga derűs légkörével nemcsak a gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges feltételt teremti meg, hanem egyúttal oldja a zaklatott családi életből jött pszichés feszültségeket is.

   A nevelési funkció napjainkban is állandóan erősödik, részben az életkor fontosságának felismerése, részben átalakuló társadalmunk új igényei miatt. A megújult társadalmunk új értékeket fogalmaz meg a nevelés számára:

2. az egyén megértését, a törődést, a segítőkészséget
3. az önállóságot
4. az alkotókedvet és alkotóképességet
5. értékeink, hagyományaink, közvetlen környezet szeretetét
6. a szellemi tevékenység iránti tiszteletet
   /Kovácsné dr. Bakosi Éva, Az óvoda funkciói és az óvodai nevelés sajátos vonásai/

7.  

   4.) Az óvodával mint közoktatási intézménnyel szemben támasztott

   társadalmi igények,elvárások alakulása

   A partner központú szemlélet megköveteli az elvárásokra való feltétlen reagálást.

   Elvárásokat támaszt:   a társadalom a szakma fenntartó szülők gyermekek dolgozók

   Általános elvárások: rendelkezzen szociális érzékenységgel /a hátrányos helyzetű gyermekek segítése/  ismertesse meg a gyerekeket más kultúrákkal /pl.: roma kultúra/ legyen nyitott intézmény kezelje partnerként a szülőket teljes személyiséget fejlesszen iskolakészültség elérése integrálás (etnikum, SNI, nemzeti etnikai nevelés) esélyegyenlőség, esélyteremtés korszerű gyermekképek megfelelő kompetenciák kialakítása a gyermek ellátása, gondozása