10. tétel Játékformák és jelentőségük A szabad játék, kezdeményezett játék, fejlesztő játék. Az óvodapedagógus szerepe a játék kibontakozásának elősegítésében: feltételek biztosítása; a játék támogatásának közvetlen módjai: együttjátszás, segítségadás, mintaadás stb. Az óvodapedagógus szükséges személyiségjegyei a játékhoz, játszóképessége.

▪(Játékpedagógiai fórum Dr. Heinrike M. Zimmer: A szabadjáték…, Hajdúböszörmény Óvóképző Intézet, 1987. 41-53.)

Szabad játék, kötetlen játék: egy gyermek, vagy játszó csoport szabad elgondolásából végzett tevékenysége pedagógiailag tudatosan kialakított keretek között, amely az óvónő szituatív részvételével és támogatásával valósul meg. A gyermek dönti el mi legyen: téma, tartalom, eredmény.

Tevékenységnél óvónő dönti el a célt utat.

▪

A kezdeményezett játék:

A gyermek spontán tevékenysége (játéka) olyan pedagógiailag előzetesen befolyásolt játék, amelynek a közvetlen elindulásához szükséges lépést a gyermek teszi meg.

spontán játék( pedagógiailag tudatosan alakított feltételek mellett)

Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység (játék) amelynek a közvetlen elindulásához az első lépést az óvodapedagógus teszi meg.

a gyermek számára szabadon választható, felkínált.

a tanulás alá van rendelve a játéknak, nem pedig fordítva!

kisebb nagyobb mértékben vezérelt folyamatban vesz részt a gyermek.

1.Játékformák és jelentőségük: szabad játék, kezdeményezett játék, fejlesztő játék

Szabad játék: a gyermeknek azon játéka, amely elkezdéséhez az első lépést a gyermek teszi meg, s a játékban mindvégig szabad elhatározása szerint cselekszik.

Kezdeményezett játék: az a játékforma, amely játszásához az első lépést a pedagógus teszi meg. A kezdeményezés lehet egy játékötlet, vagy játékajánlás. Kezdeményezhet tanulási céllal is.

Fejlesztő játék=szabályjáték

• A játékpiramis csúcsát a szabályjátékok jelentik.
• Fejlesztő hatását a következőkben fejti ki:
  • A szabály kötöttebb játékbeli magatartást igényel a gyermektől.
  • A gyermek egyenlő partnere lesz a szabályjátékokban a felnőtteknek.
  • A szabályjáték(értelem-mozgásfejlesztő és szociális magatartást erősítő)

Szabad játék, kötetlen játék: egy gyermek, vagy játszó csoport szabad elgondolásából végzett tevékenysége pedagógiailag tudatosan kialakított keretek között amely az óvónő szituatív részvételével és támogatásával valósul meg.

a gyermek dönti el mi legyen: téma, tartalom, eredmény.

Tevékenységnél óvónő dönti el a célt utat.

2. Az óvodapedagógus szerepe a játék kibontakozásának elősegítésében:
feltételek biztosítása; a játék támogatásának közvetlen módjai:
együttjátszás, segítségadás, mintaadás stb.

Az óvodapedagógus szerepe a játék kibontakozásának elősegítésében

A felnőtt közvetlen jelenlétének szerepe

1. közvetlen hatások

1. együttjátszás
2. segítségadás
3. mintaadás
4. kezdeményezés
5. gyerekek kapcsolatainak erősítése
6. játéktanulás bizonyos esetei
7. észrevétel, reagálás

2. közvetett hatások

1. felnőtt játékon kívüli mintája

• beszéd, éneklés mindennapi tevékenység

2. felnőtt szervezési teendői
   • idő, hely, eszköz, élmény, nyugodt légkör biztosítása

1. közvetlen hatások

1. együttjátszás

szükséges hozzá:

• a játszó gyermek játékszükségleteinek ismerete
• a játékra vonatkozó szabályok ismerete
• együtt játszás céljának megfogalmazása
• óvodapedagógus játékszeretete, játszóképessége

célja lehet:

• játékélmény adás a gyerekek számára
• játékhangulat fokozása
• mintaadás
• segítségnyújtás
• néhány gyerek becsalogatása a játékba
• új játék ismertetése

2. segítségadás

• technikai megoldásokban közreműködés
• játékfeltételek megteremtésében közreműködés
• megingott játékkedv helyreállítása
• mintaadás
• egyén fejlődésének elősegítése
• nem jelenti a gyermek kiszolgálását

3. mintaadás

vonatkozhat:

• játékbeli magatartásra
• tárgyhoz, társhoz fűződő viszonyra
• konfliktus megoldásra
• játék tárgyi feltételeinek bővítésére

4. kezdeményezés
5. gyerekek kapcsolatainak erősítése
6. játéktanulás bizonyos esetei
7. észrevétel, reagálás, dicséret

dicséret kritériumai:

• alapfeltétele a gyermek és az óvodapedagógus jó kapcsolata
• annál hatásosabb, minél inkább egyezik a gyerek szándéka és a dicséret tartalma
• az alapmotivációt (játéköröm) erősítse, (ne a dicséretért játszanak)
• akkor hat, ha illeszkedik az óvodapedagógus által felvett szerepbe
• adott gyermekhez igazodjon
• legyen konkrét
• ne eredményre, hanem a folyamatra koncentráljon (erőfeszítés, kitartás, ötletesség, együttműködés, stb…)
• ne legyen túl gyakori

egyebek: megfigyelés, dicséret, játékötlet, közbeavatkozás, magyarázat

B közvetett hatások

A játék idejének biztosítása:

• A gyermeknek időt kell hagyni arra, hogy szabadon kijátszhassa magát.
• Idő kell a játékválasztásra, a játék megkezdésére, és a folyamatában lévő játékra.

A játék helyének biztosítása:

• Elegendő hely biztosítása a különböző játékfajtáknak.
• A csoportszobai berendezések célszerű elhelyezésével nagyobb teret szabadíthatunk fel a játék céljára.

Játékeszközök biztosítása:

• A játékeszközök biztosításánál figyelembe kell venni a gyermekek életkorát, eltérő fejlettségét, érdeklődésüket.
• Vannak játékeszközök, ahol szükséges az óvodapedagógus segítségadása

figyelni kell:

• segítségadás mértékére
  • a bonyolult játékeszközök esetében a részletes bemutatás
  • az egyszerűbb esetében egy-egy alkatrész bemutatása
• segítségadás formájára
  • szóbeli közlés
  • figyelemfelhívás
  • egyszerűbb műveletek bemutatása
  • magyarázat adás
• segítségadás időpontjára
  • a megfelelő időben történjen a segítségadás

Élmények biztosítása:

• Az óvodai játék során, lehetősége van a gyermeknek egyéni élményeinek kijátszására
• Az óvodapedagógus biztosítsa a csoportos élményeket is, melynek meghatározója az óvodán kívüli tapasztalatszerzés

A derűs, nyugodt légkör biztosítása:

• Az óvodapedagógusnak a játékhoz igazodó magatartása,
• a megfelelő kulturált viselkedésformák meghonosodása,
• a gyerekek egymáshoz való szeretetteljes viszonya,
• a játszás lehetőségeinek tényleges biztosítása.

3.Az óvodapedagógus szükséges személyiségjegyei a játékhoz, játszóképessége

empátia, alkalmazkodó, kezdeményező, improvizáció, beleélő képesség, türelem, gyors reagáló képesség, helyzet- felismerés, döntési képesség, szuggesztivitás

Játszóképesség: A játszóképesség, azon képességek összessége, melyek az óvodapedagógus példaértékű játékát elősegítik. Az óvodapedagógus, a játszóképesség segítségével tud a játékban, a játékon belüli változásokhoz igazodni.

9. Tétel

JÁTÉKFORMÁK ÉS JELENTŐSÉGÜK

Szabad játék: a gyermeknek azon játéka, amely elkezdéséhez az első lépést a gyermek teszi meg, s a játékban mindvégig szabad elhatározása szerint cselekszik.

Kezdeményezett játék: az a játékforma, amely játszásához az első lépést a pedagógus teszi meg. A kezdeményezés lehet egy játékötlet, vagy játékajánlás. Kezdeményezhet tanulási céllal is.

Képességfejlesztő játék:

Szervezett képességfejlesztő játékok tartoznak bele: például: mozgásos szabályjáték, értelemfejlesztő szabályjáték, asztali játékok. A játékpiramis csúcsát a szabályjátékok jelentik. Fejlesztő hatását a következőkben fejti ki:

- A szabály kötöttebb játékbeli magatartást igényel a gyermektől.

- A gyermek egyenlő partnere lesz a szabályjátékokban a felnőtteknek.

- A szabályjáték(értelem-mozgásfejlesztő és szociális magatartást erősítő)

1. Az óvodapedagógus szükséges személyiség jegyei a játékhoz, játszóképessége:

• Empátia
• szervezőképesség
• mintha helyzethez való alkalmazkodás
• mintha helyzet teremtésének képessége
•  a tettetés képességének alakítása
• kommunikáció és metakommunikáció
• kooperáció
• önfejlesztés és önértékelés igénye.

2. Az óvodapedagógus játéktámogató eljárásai:

Az óvodapedagógus szükséges személyiségjegyei a játékhoz:(empátia, alkalmazkodó, kezdeményező, improvizáció, beleélő képesség, türelem, gyors reagáló képesség, helyzet- felismerés, döntési képesség, szuggesztivitás) 

Játszóképesség: A játszóképesség, azon képességek összessége, melyeket a fentiekben felsoroltam. Pl: beleélő képesség. Az óvodapedagógus, a játszóképesség segítségével tud a játékban, a játékon belüli változásokhoz igazodni.

Koncepcióképzés, koncepció, elaboráció:

A játék elképzelések elindítása támogatása, kontrolálása,

• A lehetséges játékelképzelések megfogalmaztatása
• A gyermek egyéni – társas élményeinek bekapcsolása, bevonása
• A lehetséges élmény átélés megteremtése óvodán kívül és belül is
• Az élményekre, emlékekre-tapasztalatokra utaló környezet: könyvek, képek poszterek, személyes családi tárgyak, kellékek, társas csoportos emlékeket idéző tárgyak.
• A veszélyeket hordozó elképzelések kontrolálása, megállítása.  A gyermek önmagát veszélyeztető elképzelése esetén a gyermek társai testi, épségét veszélyeztető elképzelés esetén. A gyermek a tárgyi környezetét veszélyeztető elképzelések esetén.

Az óvodapedagógus szerepe a játék kibontakozásának elősegítésében:

I. Közvetett: (derűs, nyugodt légkör, játékeszközök, élmény, hely, idő biztosítása)

1. A derűs, nyugodt légkör biztosításához tartozik:

- Az óvodapedagógusnak a játékhoz igazodó magatartása,

- a megfelelő kulturált viselkedésformák meghonosodása,

- a gyerekek egymáshoz való szeretetteljes viszonya,

- a játszás lehetőségeinek tényleges biztosítása.

2. Játékeszközök:

-A játékeszközök biztosításánál figyelembe kell venni a gyermekek életkorát, eltérő fejlettségét, érdeklődésüket.

- Vannak játékeszközök, ahol szükséges az óvodapedagógus segítségadása. Itt figyelni kell a segítségadás mértékére, formájára és időpontjára.(mérték=a bonyolult játékeszközök esetében a részletes bemutatás, míg az egyszerűbb esetében egy-egy alkatrész bemutatása, a segítség formája= lehet szóbeli közlés, figyelemfelhívás, egyszerűbb műveletek bemutatása elmagyarázása, ideje= a megfelelő időben történjen a segítségadás.

3. Élmény:

- Az óvodai játék során, lehetősége van a gyermeknek egyéni élményeinek kijátszására.

- Az óvodapedagógus biztosítsa a csoportos élményeket is, melynek meghatározója az óvodán kívüli tapasztalatszerzés.

4. A játék helye:

- Elegendő hely biztosítása a különböző játékfajtáknak.

- A csoportszobai berendezések célszerű elhelyezésével nagyobb teret szabadíthatunk fel a játék céljára.

5.A játék ideje:

- A gyermeknek időt kell hagyni arra, hogy szabadon kijátszhassa magát.

- Idő kell a játékválasztásra, a játék megkezdésére, és a folyamatában lévő játékra.

II. Közvetlen:(megfigyelés, együttjátszás, a példaadás, dicséret, segítségadás, játékötlet, közbeavatkozás, magyarázat)

A szükségletek támogatása, ösztönzése:

• Beszélgetés illetve kezdeményezése
• pozitívelfogadás
• aktuálterek kialakítása
• tárgyak gyűjtése
• tárgyak kellékek készítése
• képek, térképek, poszterek fotók, rajzok elhelyezése a vizuális környezetben.
• a játék tevékenységben modell szerepet betölthető személyek meglátogatása

• problémahelyzet exponálása

1. A játéktéri tárgyi környezetében:

Aktuális játszótér, hely alakításának támogatása:

• ideiglenes és állandó játszóhely biztosítása
• spontán játszóhelyek biztosítása
• a játék mellett más tevékenységhelyek kialakítása   

A tárgyi feltételek biztosítása:

• a meglévő játékszerek hozzáférésének biztosításának
• sajátkészítésű eszközök biztosítása
• nem játékszernek minősülő tárgyak kellékek bevonása
• különböző anyagok biztosítása,
• a biztosított tárgyak anyagok aktuálisan a naphoz kötötten jelenjenek meg

2. A gyermek- pedagógus kapcsolaton keresztül

A kapcsolat kialakítása és fenntartása:

• érkező gyermekek fogadása,
• kapcsolatkereső gyerekek támogatása
• kapcsolat elhárító- akadályozó gyermekek kapcsolatainak erősítése
• kapcsolat fenntartása a játék során