Óvodapedagógus Hallgatók Segítségtára

2. tétel: Az óvodaügy jogi szabályozása és dokumentumai.

A hazai óvodai nevelés kialakulása, főbb állomásai, az óvodarendszert szabályozó törvények és dokumentumok.

Pluralizmus és alternativitás a társadalomban és a közoktatás rendszerében.

Tartalmi szabályozás: 1993-as közoktatási törvény és módosításai. Az ONAP koncepciója.

+ 2011. CXC.. Törvény

A jogi szabályozás az a törvényben jelenik meg, a dokumentumokban pedig a törvény jellegű tartalmi munka.

1. A hazai óvodai nevelés kialakulása, főbb állomásai

1828. június 1-énBudán a Miklós utcában megnyitott közép Európában elsőként a Magyarországi kisdedóvó intézet,Brunszvik Teréz megalapításával. Az angol kisgyermekiskolákról szóló német nyelvre lefordított Wilerspin című könyv mintájára. Bizonyos fokig a kisdedóvók az iskolahelyettesítő funkciót is töltöttek be. A két intézmény közötti különbségre Brunszvik Terézia  az Utasítás a Tanító uraknak című írásában hívja fel a figyelmet, miszerint az iskola oktató intézmény, ami ott fődolog az itt mellékes. Az oktatás a rendelkezésre álló idő 60% míg a játék a 12%.

1837.TolnaWargha István az első óvóképző igazgatójaerősíti tovább ezt a nevelő jelleget. Felismerte a gyermeki gondolkodás cselekvésbe ágyazott vonalát, konkrét szemlélethez kötődését. A Wargha féle kisdedóvodákban ugyan a gyermek értelmi szintjét meghaladó ismeretnyújtás fellelhető, de sokkal játékosabban oldottabb légkörben.

Ney Ferenc: Wargha utódja a képző igazgatói közül felismeri a kisgyermek nevelésének fő színterét a játékot, és a differenciált személyiség fejlesztést.

A magyar pedagógusok közül sokan ismerték Fröbel elveit. A gyermeket tevékenységen keresztül fejlesszük, viszont adományaival való tevékenységek meghaladtál a gyermek értelmi erőit s így nem tudták maradéktalanul betölteni tevékenységközpontú funkcióikkal.

1891 Az I óvodai törvény:

• előírta a kisdedóvás céljára szolgáló intézményeket
  (kisded óvoda, állandó és nyári menedék ház)
• Az intézmények fenntartói az állam, az egyházak, községek
• Felügyeletet valamennyi kisdedóvó felett az állam gyakorolja- közoktatásügyi minisztérium
• Kimondja, hogy ott ahol van óvoda, a 3-6 éves gyerekeket köteles a szülő óvodába járatni.

• Az óvoda feladatát: óvó védő funkcióját, magyar nyelv tanítását.
• Egyértelműen megfogalmazza, hogy tanításnak az intézményben helye nincs!
• Heti terv bevezetése

Az elfogadott óvodai törvény helyesen foglalta össze az óvodai nevelés eddigi eredményeit és utat nyitott a további fejlődéshez.

XIX-XX század fordulóján született külföldi törekvések átültetését a magyar Gyermektanulmány irányzat kísérli meg. Legkiválóbb külföldi képviselője Claparede, legjelentősebb hazai úttörői: Ballai Károly, Nagy László.

Mozgalom célja: a gyermek testi- lelki fejlődésének vizsgálata, emberséges személyiséget tiszteletben tartó nevelés, helyesen terhelő oktatás megvalósítása. Mindezzel a gyermeklélektan alapját fektették le. A mozgalom tanfolyamain mutatták be először Montessori módszerét, melyek népszerűek, a magyar gyermekfoglalkoztatókban módszerei nem tisztán érvényesülnek. A gyerekek amúgy a korra nem jellemző szabadságot élveztek.

1919Tanácsköztársaság idején az óvoda szociális- pedagógiai funkcióját erősítve játékiskolák jöttek létre.

1930 Imre Sándor nemzetnevelő szerep, gyermeklélektan alapú pedagógia.

1936-os törvény (2. óvodai törvény)

• Az 1891-es törvénynek a módosítása.
• Ezzel az óvodák a belügyminisztérium hatáskörébe kerültek át.
• Az óvodákban 1 óvónőre, aki többnyire egész nap dolgozott,120-150 gyerek jutott.

1936 Belügyminisztérium hatáskörébe kerül át a kisdedóvodás igazgatása. Az óvoda szociálpolitikai intézménnyé válik. Felerősödik szemléletében és tartalmi anyagban is a nemzeti szellem és a militarista szemlélet.

1945 után erősödő ellátó funkció, magas létszámú csoportok.

1949 Az óvodák ismét visszakerülnek a közoktatásügyi minisztérium felügyelete alá. A cél kidolgozatlan így tartalmat találni is nehéz. Az óvodák államosítása.

1953-as törvény

„A kisdedóvás feladata az óvodáskorú gyermekeknek a szocialista pedagógia célkitűzései szerint történő nevelése, gondozása, és az általános iskolai tanulmányainak előkészítése.”

A törvény lényege:
az óvoda intézménye ezzel vált nevelési oktatási rendszerünkszerves részévé.

1953-as Módszertani levelek:

Az első dokumentum a háború óta, mely részletesebben áttekinti az óvodai életet,
és ehhez konkrét útmutatást is ad.

• legalizálja az óvodai nevelésfolyamatában az oktatást
• kötelezően feldolgozandó anyagot ad
• nincs lehetőség önállóságra

1957 Nevelőmunka az óvodában- „Kézikönyv”

• az óvoda elsősorban nevelő intézmény
• elveiben és szemléletmódjában hangsúlyozza az oktatás eszközjellegét
• tisztázza a foglakozási ágak és módszerekfogalmát és viszonyát
• megerősíti, hogy nem lehet eltérni a dokumentumoktól
• megerősíti, az óvodai nevelés szerepét (kevésbé bízik a családban)
• megerősíti a játék szerepét, de elsősorban a játékos tanulást, szemléltetést, beszélgetést
• pontos követelményeketfogalmaz meg
• nincs differenciálás
• minden korosztálynál kötelező a foglalkozás.

Az 50-60-as években az óvodai nevelésnek két fő problémaköre van.

1. Az óvodapedagógusok pszichológiai felkészületlensége.

• keresik a megismerési folyamatok pszichikus törvényszerűségeit.

(Lénárd Ferenc és Hermann Alice)

2. A nevelés „átpolizitálása”
   • szovjet pedagógia másolása

• centralizált oktatás
• közösségi magatartás túlértékelése
• nem vették figyelembe a gyermekek eltérő sajátosságait
  (magyar szakemberek véleménye ellenére)

1958Dr. Kovács György megalapozza az óvodapedagógiát. Megérlelődik egy új nevelési program igénye.

1968 - Új gazdasági mechanizmus

• megújítják a vidék gazdaságát - iparosítás nagy gyárak keletkeznek
• nők munkába állása → A gyerekek 60-80%-a óvodás lesz →óvodák bővítése

1971 Országos Nevelési Program (ONEP)

• gyermekhez közelebb álló, természetes, felesleges kötődésektől mentes, tartalmas élet megszervezésére ad útmutatást

Új elemek:

• kezdeményezés
• fokozatosan kell bevonni a gyereket
• elvek
• tevékenységek
• feladatok
• módszerek

• az óvodákbanmégis az oktatómunka került a centrumba
• iskolára való előkészítés közoktatás politikai feladat
  (aki nem fér be az óvodába, annak is kell járnia előkészítő órákra)

1989 Továbbfejlesztett Országos Nevelési Program (TONEP)

• továbbfejleszti a 71-es programot,koncepciójába beépítették az európai tapasztalatokat, gondolatokat
• a kezdeményezést lehetővé teszi minden korcsoportban, elsősorban a művészeti tevékenységeknél
• hangsúlyozza a játék, és a játékosság szerepét
• egyéni képességekre épülő differenciálás
• arugalmasságot és a fokozatosságot megerősíti
• az aktualitások bevezetése
• Tartalmat szabályoz korcsoportonként
• Öt éves kortól óvodakötelezettség
• Funkciók: ellátó, gondozó, nevelő, iskola előkészítő.
• Ez időben néhány Nyugat Európai program adaptálásakísérleti szinten:Waldorf, Freinet, Montessori programok.

2. Pluralizmus és alternativitás a társadalomban és a közoktatás rendszerében

Pluralizmus:/sokféleség/ alapja a tolerancia.

1985-ös közoktatási törvénnyel a közoktatásban a rendszerváltás már megkezdődött.
(első innovációs lehetőségeknek- pályázati lehetőségek)

1986-os közoktatási törvény engedélyezte a pedagógiai intézmények szakmai autonómiáját.

1990 tavaszán politikai rendszerváltás → változások

1. politikai:

• centrális politikai rendszer → demokrácia.
• egypárt rendszer→több párt rendszer

2. társadalmi:

• fenntartói sokféleség egyházi, alapítványi, magánintézmények, engedélyezése
• másság iránti tolerancia, családi nevelés: karrierista ↔ családcentrikus nevelés

3. gazdasági:

• többfajta tulajdonviszony: köztulajdon és magántulajdon

4. A pedagógiában:
   • egyéni eltérések toleranciája
   • másság elfogadása
   • képességben gondolkodás
   • differenciált pedagógiameghonosodása
   • totális személyiségfejlesztés
   • személyiségközpontúság
   • tevékenységpedagógia
   • esélyteremtés pedagógiája
   • gyermekből kiinduló fejlesztés
   • pedagógiai értékek pluralizmusa
   • nyitott intézet modellje

Alternatívitás:/választhatóság/(pluralizmustól elválaszthatatlan)

A pedagógiában:

• szülő:
  • intézményválasztás

• pedagógus:
  • módszertani szabadság
  • pedagógiai rendszerek, programok közötti választás,
  • intézményi szakmai autonómia megjelenítése a HOP-ban.
• nevelőtestület
  • szakmai autonómia

1989 Újra felfedezett pedagógiai törekvések: Waldorf, Montessori, Freinet.

1993 Közoktatási Törvény deklarálja az óvodai nevelés sokféleségét.

1996 Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja.

• közös vonalat (koncepciót)ad
• biztosítja az óvodapedagógusnak, pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését.

1999Helyi Óvodai Programok

• megerősödnek az újító törekvések (reformpedagógia kiegészítő programok)
• óvodai nevelésben megjelennek az adaptációk, innovációk és alternatívák

Az Óvodai nevelést megújító törekvések rendszere

1. Reformpedagógiai rendszerek adaptációi (átdolgozásai)

Waldorf pedagógia(Rudolf Steiner):

• A később életkorok egészséges életvitelét alapozza tevékenységével
• A nehézségeket leküzdő együttélést (művészeti erőkre építve) vállal a gyerekkel
• A pedagógus a gyerek megismeréséből „tudja meg” mire van szüksége
• A megfelelő fizikai és pszichés környezetkizárja a zavaró és erőszakos befolyásokat
• Nem engedi a túlterhelést, hanem védi a gyerek saját érésének és kibontakozásának tempóját.
• Elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget nyújt, s tiszteli a gyerek alakuló világképét
• Szociális anyaöl kíván lenni
• Áttekinthetővé teszi a mindennapi cselekvések világát a gyerek körül.
• Vegyes életkorú csoportok
• Ritmusok (ünnepek, tevékenységek, étrend)

Montessori pedagógiája:

• a gyermeket a saját cselekvéssel szerzett tapasztalat vezeti el a biztos tudáshoz
• agyermek függetlenségének biztosítása
• alegfontosabb feladat az érzelmi nevelés, elsősorban: a szeretet
• nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége
• apedagógus segítőtársa a gyermeknek (megvédi, bármikor fordulhat hozzá)
• agyermek teljesítményesaját előző teljesítményéhez mérten értékelendő
• az óvodásoknak nemcsak játékra van igényük, hanem sok egyéb foglalatosságra is
• avegyes életkorú csoportszervezést ajánlja
• különösen alkalmasenyhén fogyatékos, sérült gyermekek fejlesztésére, nevelésére (mozgássérült, hallássérült, gyengénlátó, autista gyermek)
• a feladatuk, mindent megtenni a gyermekek egészséges fejlődése érdekében
• nem feladatuk, a következő intézmény követelményeire felkészítsék a gyermekeket
• eszközök, előkészített környezet

Freinet pedagógiája:

• gyermeki jogok tiszteletben tartása
• természet- és életközeliség
• nyitottság
• afelnőtt és a gyerek személyiségének tiszteletben tartása, partnerkapcsolata
• aközösség segítő erejére való támaszkodás
• tevékenységközpontú, sikerorientált tapasztalat, felfedező, kísérletező ismeretszerzés
• egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő képességfejlesztés,
• önálló tevékenységválasztást biztosító képességfejlesztés
• élmények feldolgozásának lehetősége szabad alkotásokban

2. Innovációs törekvések:

Olyan programok, amelyek

• a TONEP által megfogalmazott fejlesztési feladatok körét egészítik ki 1-1 speciális területen, illetve 1-1 területen dolgoznak ki komplex rendszereket
• Nem az óvodai nevelés teljes rendszerét érintik.
• Koncepcionálisan nem térnek el a központi dokumentumoktól.

Egy- egy terület fejlesztésére szolgáló programok:

• egészséges életmódra nevelés
• hagyományápolási program
• közlekedésre nevelés
• környezetvédelemre nevelés
• korai idegen nyelv tanítás
• komplex esztétikai nevelés

Képességfejlesztés játékos feladatrendszerrel:

• Lehel utcai program
• percepciót, mozgáskoordinációt, térbeli tájékozódást fejlesztő program (Porkolábné)
• Zenei képességet fejlesztő program (Kissné)

3. Alternatív törekvések:

• Ideológiájában, pszichológiai alapfelfogásában, pedagógiai alapelveiben stabilan kidolgozott, netán feledett hagyományokat átvevő rendszer.
• Szakmai elismerés esetén a központilag kiadott nevelési dokumentum mellett választható program.
• Alapkoncepcióikban sok a hasonlóság, de a nevelés sajátos rendszerei kidolgozva származnak specifikumaik.

Önfejlesztésre épülő spontán hatások prioritásáthangsúlyozó programok:

• Játékkal, mesével, együttes tevékenységgel és állandó kommunikációval nevelnek.
• Spontán helyzetek kihasználását hangsúlyozzák: Zilahiné- Sopron

Iskolai Tanuláshoz közelítő kommunikációs szociális képességek
intenzív fejlesztését szolgáló programok:

• korai írás-olvasás előkészítő program / Pécs /
• Zsolnai program óvodai változata / Szarvas/

4. Köztes programok:

• Intuitív és tervszerű pedagógiai egyensúlyának megteremtésére törekszenek.
• Személyiség és tevékenységközpontú programok
• Hagyományos foglalkozás ágaira kidolgozott programok
  /Mályva – Keresztúriné/ Dob utcai program/

5. Komplex Integrált programok:

• JMK program /Porkolábné, Knollné/
• Tevékenységközpontú /Fábiánné/
• Integrált /Tömöriné/
• Játékos tevékenységrendszer program /Kovács- Bakosi/

3. a) Tartalmi szabályozás: 1993-as közoktatási törvény és módosításai.

Vita előzte meg az óvodák részéről.
/Része-e az óvoda a közoktatási rendszernek vagy külön álló intézmény?/

• Arra jutottak, hogy akár állami, akár más fenntartás esetén, az óvoda része a közoktatási rendszernek és előkészíti a tankötelezettségi fejlődést.
• 5 éves kortól kötelező óvodába járni. 7 éves korig járhat óvodába a gyerek.

1995-ös törvény

• a személyes adatok védelméről (a gyereknek jogai vannak )

1996-os törvény (2003, 2007-ben módosították)

• szociális ellátásról - mi illet meg a halmozottan hátrányos gyermeket.

1997-es törvény

• Közalkalmazotti törvény - az óvodapedagógusokra is ez vonatkozik

A 2003-as törvénymódosítás

• az enyhén sérült gyerekek 8 éves korukig óvodában maradhatnak, ha a rehabilitációs és szakbizottság, valamint a nevelő testület úgy határoz.
• Az óvoda céljának tekinti a gyerekek iskolára való felkészítését.

3. b) Az ONAP koncepciója.

1996- Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (ONAP)

• irányelveket tartalmaz, amelyeken az óvodai élet alapul
  • az ember mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.
  • élethosszig tartó tanulást
• jobban szolgálja a sokszínű óvodai nevelést:
  • érvényesülhet a pedagógiai szabadság
  • figyelembe lehet venni a szülői igényeket
  • létrejöhet az óvoda sajátos arculata
  • HOP sajátos feladat, tevékenység, nevelésrendszer
• Egyetlen megkötés: a programnak összhangban kell lennie az irányelvekkel
• A program szintén három funkciót jelölt meg:

1. óvó-védő, gondozó
2. szociális
3. nevelő-személyiségfejlesztő

Koncepciói, Alapelvei

1. Individuum és szociális lény a gyermek, hangsúlyozza a gyermeki jogokat
2. Gyermek és személyiség központú, egyéni különbségek figyelembe vétele, és a differenciálás megvalósítása
3. Játék és játékos tanulás megvalósulása
4. Fejlődés rögzítése
5. Tevékenységközpontú
6. Tevékenységet, nem foglalkozást nevez meg (3-as funkció)
7. Komplexitást tesz lehetővé a művészeti tevékenységekben, és a külső világ tevékeny megismerésében.
8. Iskolai kritériumokat fogalmaz meg
9. Tekintettel van a gyerekek egyéni érdeklődésére, és fejlettségére

4. Az intézmény minőségbiztosítási programja

Minőség:

1. Crosby: Megfelelés a követelményeknek
2. Feigenbaum: Teljes vevői elégedettség
3. Juran: Használtra való alkalmasság, a felhasználó megítélésének megfelelően

Az oktatásra a haszon és a teljes „vevői” kiszolgálás nem igaz →„piaci” kiszolgáltatottság sem.

• Törvények határozzák meg a rendszer lényegi elveit, kereteit

(Közoktatási Törvény és az Alapprogram)

• Nincs haszon elv
• A partneri elvek korlátozottak
  • Országos, helyi törvények,rendeletek
  • Szakmai követelmények: országos, helyi

A minőségközpontú óvodák

• A programközpontúság, rendszerszemlélet
• Világos célokatés magas szintű elvárásokattűznek ki
• A szülőkkel az együttműködés tartalmi elemei bővülnek, a szemléletek közelednek
• A gyermekérdekek előtérbekerülnek
• Az önirányítás / autonómia meghatározó
  (belső-külső érdekegyeztetés)
• Támogató légkörkialakítására törekednek, minden a gyermekek nevelését befolyásolószeméllyel, munkatárssal
• A diagnosztizálásnem öncélú, hanem változásokat idéz előa fejlesztésben
• Az eredmények megragadhatóságára törekszenek
• Azönértékelés,öndefiniálás szerepefelerősödik

A minőségfejlesztés folyamata

1. Az óvoda helyzetének áttekintése, helyzetelemzés
2. A partnerek azonosítása,
3. Az igények összegyűjtése, értelmezése, elemzése, rangsorolása
4. Stratégiai célok, prioritások megfogalmazása, a helyi minőségfogalom kialakítása
5. Az intézmény működési rendjének biztosítása
   (központi, helyi dokumentumok rendszere)
6. A folyamatos fejlesztésgyakorlatának kialakítása, megvalósítása
7. A fejlődés, fejlesztéseredményességének értékelése
8. Az eredmények rögzítése, a hibák javítása, standardizálás

Intézményi Minőségirányítási Program(IMIP)

• az IMIP határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket
• összhangbankell lennie az ÖMIP-pel
• a törvény értelmében a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját.
• A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet.
• A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert az IMIP-benkell meghatározni.

Az IMIP-ben kell meghatározni:

• az intézmény működésénekfolyamatát,
  • vezetési, tervezési, mérési,ellenőrzési, értékelésifeladatok végrehajtását.
• partnerközpontú működésselkapcsolatos óvodai feladatokat is

IMIP készítésének célja:

• A helyi közoktatásban a helyi minőség fogalmának meghatározása.
• A helyi célok, feladatok, sajátos elvárások meghatározása, amelyek teljesítése a helyi közoktatási rendszer működésének hatékonyságát, javulását eredményezi.
• A teljesítmény és minőség erősítése.

Várható eredmények:

• A fenntartó számára átláthatóbblesz a minőségirányítási rendszeraz intézményekben, így a célok megvalósulásaés a szakmai munka eredményessége is értékelhetővé válik.
• Megalapozotttervezési, fejlesztési stratégia valósítható meg.
• A folyamatos kapcsolatés igényfelmérések alapján az intézmény felhasználói igényekjobban érvényesülnek.
• Lehetővé válik az intézményhasználók rendszeres tájékoztatása.

Legitimizálás

• Véleményezési és egyetértési jog
  • Az elfogadás előtt be kell szerezni az iskolaszék (60-61§) a szülőimunkaközösség véleményét.
  • A véleményezésről jegyzőkönyvkészül, melyet csatolni szükséges a jóváhagyáshoz.
• Elfogadás
  • Az IMIP-et az intézmény vezetője készítiel, és az alkalmazotti közösségfogadja el.
  • Az elfogadásról jegyzőkönyvkészül, melyet a jóváhagyáshoz csatolni kell.
• Jóváhagyás
  • Az IMIP a fenntartó jóváhagyásávalválik érvényessé.
• Hatályosság
  • A minőségirányítási programkiterjed az óvoda teljes nevelői és alkalmazottikörére. A programban foglaltak betartása mindenki számára kötelező.