3.Az óvoda és társadalmi környezete. A helyi nevelési rendszer, értelmezése, tényezői, befolyásoló szerepük. Családi háttér, gyermekcsoport összetétele, az óvodapedagógus tevékenysége, a nevelőtestület klímája és összetétele. A település, önkormányzat helyzete. Az óvoda külső kapcsolatrendszere.

 

1.A helyi nevelési rendszer, értelmezése, tényezői, befolyásoló szerepük

 

A helyi nevelési rendszer részei:

• egy óvoda helyi nevelési rendszere vagy az adott település óvodahálózata
• egy óvoda Helyi Óvodai Programja

 

Társadalom
Közoktatás politika	Családok
óvodapedagógus szociálpolitika (demográfiai folyamatok, munkalehetőségek)(családpolitika) önkormányzati koncepciók település állapota törvények támogatások nevelőtestületi klíma vezetés gyermekcsoport	gyermekek fejleszthetősége attitűd stílus funkciózavarok közérzet értékrend családi háttér felkészültség

 

Óvoda, mint helyi nevelés rendszer

 

Befolyásoló tényezők:

külső: függőségek, autonómia, hatékonyság, minőség

belső:  önelemzés, önértékelés, önfejlesztés (Hol tartunk?)

Erősségek, gyenge pontok (Mit kell tennünk?)

 

Hagyományos:

1. Vezető
2. Nevelőtestület
3. Óvodapedagógus
4. Gyermek

 

TQM filozófia:

1. Gyermek
2. Óvodapedagógus
3. Nevelőtestület
4. Vezető

 

2.Családi háttér, gyermekcsoport összetétele, az óvodapedagógus tevékenysége, a nevelőtestület klímája és összetétele.

 

Család:a társadalom legkisebb szervezeti egysége; vérségi köteléken alapuló összetartozás, amelyben a szülők együtt nevelik a gyermekeket.

Hagyományosan kettős vezetésű kiscsoport

apa: a családot kifelé képviselő un. instrumentális vezető, aki intézi a család ügyeit,

gondoskodik a fenntartásról stb.

anya: emotív vezető: családi légkör, kapcsolatok fenntartása

 

Funkciói:

 

a.biológiai, szexuális (népesség utánpótlását biztosító)

b.gazdasági, gazdálkodási

c.regeneráló (érzelmi egyensúlyt, pihenést biztosító)

d.gondozó, nevelő, szocializációs

- társadalmi értéket átadó

- családi értéket átadó

- értéket teremtő

- egzisztenciát teremtő funkció

5. családtagok státuszát képező, azt meghatározó

f.családtagok magatartását irányító, vezetését ellátó, a konfliktusok kezelését és megoldását biztosító politikai

g.kulturális, a családi értékek, normák kidolgozása és fenntartása

h.a betegek és az öregek gondozása, ellátása

i.jogi és vallási funkció

j.identitást megalapozó (a gyökerek ápolását jelenti)

 

A család funkciózavarai:

 

1. Biológiai funkció zavarai:

• a szülők nyitott kapcsolatban élnek

• a sérül a gyermek biztonságérzete
  • szülők iránti bizalma

• a szülők nem vállalnak gyereket (szingli életmód → demográfiai hullámvölgy)
• válás → egyszülős családmodell → „túlféltett” gyerek

 

2. Gazdasági funkció zavarai:

• szegénység (társadalmi okai: munkahely megszűnése, alacsony bérek)
  • szülők nem tudják biztosítani a megfelelő életmódot gyermekeiknek

→ a gyerekek veszélyeztetetté válnak

• szülők alkoholizmusba menekülnek

→ családon belüli erőszak

→ a gyermek: félelem, szorongás, agresszió, tanulási és

érzelmi zavarok

↓

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet alakul ki.

f. Regeneráló funkció zavarai:

• szülők kapcsolatának zavarai, a sok konfliktus, a szociális minta zavarai
• a szeretet és a biztonság hiánya, a zaklatott légkör
  • felnőtt: munkába menekülés, válás, káros szenvedélyek
  • gyermek: szociális minta hiánya,konfliktusmegoldó stratégiák hiánya
    → visszahúzódás, „én” feladás, vagy támadás, agresszió

g. Gondozó, nevelő, szocializációs funkció zavarai:

• Oka: Negatív társadalmi hatások, a megélhetés problémái,
  melynek következtében a szülő mentálisan leépült, felelőtlen.

• a szülő nem nevel
• érzelmi élet hátrányai
• magatartási, tanulási zavarok

• esélytelenség

• a szülő nem megfelelően nevel
  •  magatartási problémák

A gyermekcsoport összetétele

 

• SNI-s gyermekek jelenléte a csoportban
• HH-s, és HHH-s gyermekek jelenléte a csoportban
• szociokulturális hátterük

 

Óvodapedagógus alaptevékenysége:

• Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője.
• Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés).
• Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.
• Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket.
• Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít.
• A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével!
• A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről.
• A minőségfejlesztésben aktívan vegyen részt.
• Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen a munkaközösségben feladatokat.
• Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
• A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít.
• Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját.
• Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Együttesen gondoskodnak a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról.
• A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.
• Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok).
• Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka.
• Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.
• Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.
• A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi.
• Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
• Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.
• Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.

Nevelő testület klímája

 

A nevelőtestületi klíma: a pedagógusok kapcsolat-, aktivitás- és értékelés szükségletének a szervezet általi kielégítettsége

 

1. Belső tényezők:

• pedagógus pályaszeretete
• hivatástudata                                          hiányuk esetén feszültség alakul ki
• a munkához való pozitív hozzáállás
• közérzet
• közös sikerek
• ambíciók
• csapat munka
• önfejlesztés lehetősége
• együttműködési készség
• kapcsolatok, kötődések
• szakmai presztízs
• egyéni ambíciók

2. Külső tényezők: a vezetés, a kollégák és az óvodások
3. Legkülső tényezők: az intézmény környezete

 

ha valami nem működik megfelelően → feszültség → rossz munkahelyi légkör

 

3.A település, önkormányzat helyzete

 

• normatív finanszírozás (a lehetőségeknek felel meg, nem az igényeknek)
  • a képviselőtestület pedagógusbarát-e?
• Minél magasabb az adott településen élők jövedelme, annál több pénzt fordítanak az önkormányzatok az oktatásra.
  • legjelentősebb különbségek a dologi kiadásokban
  • falvak esetében is kimutatható, de lényegesen gyengébben érvényesül
• Önkormányzat: támogatás, óvoda felújítása, fejlesztése
• Az anyagi elismerés nőtt → az erkölcsi elismerés a pedagógus pályán az óvodában a legnagyobb.

 

• Óvoda működését befolyásolja a település részéről:
  • képviselő testület pedagógusbarát politikája
  • megközelíthetőség
  • gyermekek száma
  • településen élők jövedelme

 

4.Az óvoda külső kapcsolatrendszere

 

Az óvoda a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van más csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. Fontos feladatunk a jó kapcsolat kialakítása szűkebb és tágabb környezetünkkel.

Együtt nevelés a szülőkkel

Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk az óvodába járó gyermekkel és családjával van, hiszen az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyerekek fejlődését. A gyermek és a szülő a legfontosabb partnerünk.

 

Kapcsolattartásaink formái:

 

• Családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. A gyermek érdekében szükség szerint a gyermekvédelmi felelőssel együtt végeztük.
• Fokozatos befogadás - amely nálunk két hetes anyás beszoktatás -azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával.
• Nyílt napokon a szülőknek lehetőséget biztosítottunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításra is. Ezeken a napokon mindig nagy az érdeklődés a szülők részéről.
• Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, programokat beszéltük meg. Minden óvodában aktív szülői munkaközösség dolgozik.
• Fogadónapokon egyenként tudtunk a szülőkkel beszélni gyermekük fejlődéséről.

 

Kapcsolattartás más intézményekkel

 

Bölcsőde

Az óvodába lépés előtti első intézmény, amely hasznos információkat ad a gyerekek óvodáskor előtti fejlődéséről. A kapcsolattartás, az átmenet segíti a gyermekeket a bölcsődéből az óvodába kerülésig. A bölcsődéből érkező gyerekek nagyon hamar beszoknak az óvodai életbe, közösségbe, önállóak, ügyesek, amely a bölcsődei gondozónők alapos munkájának köszönhető.

 

Kapcsolattartás lehetőségei:

• bölcsődés gyermekek látogatása az óvodában (csoportosan)
• leendő óvodások óvodába kerülés előtt ismerkednek az óvoda környezetével,
  óvodai élettel.
• az óvónők látogatása a bölcsődés gyermekeknél (kis ajándékkal kedveskednek nekik)

 

Iskola Az iskolával való kapcsolatok kialakításában, fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Az iskolával való kapcsolattartás elősegíti a gyermekek zökkenőmentes iskolába lépését és a várakozás érzésének ébrentartását. A kölcsönös érdeklődés hozzájárul egymás nevelési céljainak megismeréséhez, megértéséhez.

 

Kapcsolattartás lehetőségei:

• közös programok szervezése (ünnepélyek)
• iskolalátogatás
• elsős tanító nénik látogatása nyílt napon óvodákban

Kisebbségi Önkormányzat

Amennyiben az óvoda nevel kisebbséghez tartozó gyermekeket fontos tartalmas kapcsolatot ápolni az önkormányzattal. Segítséget adhatnak a helyi kisebbségi szokások, hagyományok megismeréséhez, anyagi támogatást pedig a nevelési elképzelések megvalósításához.

 

Kapcsolattartás lehetőségei:

• Az óvodai programokon állandó meghívott vendégek az önkormányzat vezetői.
• Óvodapedagógusok részvétele arendszeres nemzetiségi összejövetelen.
• A kisebbségi munkaközösség éves beszámolója a nemzetiségi munkáról.

 

Gyermekjóléti Szolgálat

Az óvodák gyermekvédelmi felelősei szoros kapcsolatban és rendszeres párbeszédben állnak a koordinátorokkal a rászoruló gyermekek érdekében.

Nevelési Tanácsadó

Együttes feladatunk a kapcsolat kialakítása, fenntartása, a pedagógiai hátrány csökkentése, a felzárkóztatás a fejlesztés mielőbbi megkezdése érdekében. A logopédiai foglalkozások megoldása.

Fenntartó

A fenntartóval való folyamatos kapcsolattartás elvárásait a Minőségirányítási Programban és az Alapító Okiratunkban fogalmazzák meg. Segítőkész partneri kapcsolat alakulhat ki az fenntartó vezetőjével, aki a különböző szabályzatok elkészítésénél, törvények értelmezésénél segítséget adhat.

(Trencsényi László: Az óvoda, az óvodások társadalmi környezetéről-egy átalakuló társadalomban, in: Óvodavezetők kézikönyve IV. kötet OKKER, 1996.5-18. 372 O98 IV)

 

Az óvoda és társadalmi környezete

 

Családi háttér:

1.család aki megengedheti h. otthon tartsa gyermekét

2. aki nem tudja fizetni az óvodai ellátást,

 

van akinek megadatik az együttes óvodai élmény, van akinek nem

 

A település, önkormányzat helyzete:

                                  

óvodák:

1.jól működő, felszerelt, pedagógussal

2.Létfenntartásért küzdő

• tehát a magyar óvodák nem teljesen egységesek.

 

Az óvoda szerepe a településen:

 

 

• Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 1997. 370 N50

 

Családi háttér:

 

Család: mikro társadalom legkisebb egysége: személyes ismertség, lojalitás, összetartás

 

• A kisgyermek számára a család az első, s több évig az egyetlen környezet, emberi közösség, amely személyisége, magatartása, fejlődése szempontjából meghatározó.

 

(Ovped.I. 186-)

• A család a kisgyermek elsődleges közege, másképpen nevezve viszonyítási csoportja. Ebben a csoportban teljes személyiségével vesz részt.

 

A legtöbb családban szerető gondoskodás veszi körül az újszülöttet

A család:

•  a társas élet tapasztalatszerzésének forrása is. (kapcsolatteremtés módjai, mások akaratának értékének tiszteletben tartása)
• Magatartás kultúra alakulása
• Szokásalakítás tere s a család.
• Az érzelmi légköre, nevelési felfogása a családi szocializációra döntő mértékben hat.

 

A családi nevelés felfogása-nevelési típusok

 

Általában a legtöbb családnak van elképzelése, arról, hogy milyen gyermeket szeretnének nevelni.

Régóta foglakoznak a nevelői felfogások típusba sorolásával ( Lewigne, autokrata, demokrata, laissez faire…) Sokszor szélsőséges felfogások…

két szélsőség van: kényszerre (előbb utóbb fellázad a gyermek)illetve az engedékenységre(a gyermek kívánságainak kritika nélküli teljesítése azonnal,, a gátlás mechanizmusok nem alakulnak ki) épülő  nevelői hatásrendszer.

 

Kozéki béla szerint: 3 tengelyen helyezkednek el a nevelő hatások:

 

1.Családi légkör (szeretetteljes, bizakodó, ösztönző =meleg, rideg, lebecsülő. bizalmatlan=hideg)

2.nevelés rugalmassága (a gyermeket szabályozó követelmények lehetnek nyíltak(örülm értékeli aktivitását, partnerként kezeli,/zártak=értékel, követel, követelményeket támaszt, ellenőriz)

3. határozottság: gyengéden, határozottan (erős)

 

 

Családi szerkezete:

- csonka család

- teljes család

- egyik szülő neveli

 

Család gazdasági háttere:

jövedelme,

H.

H.H.

H.H.H

àA gyerekek különböző családi háttérrel, élettel érkeznek az óvodába ezek figyelembevétele, tiszteletben tartása az óvoda célja, feladata (differenciálás)

gyermekcsoport összetétele,

 

Szervezeti keretek: óvodai csoportok

 

àkülönböző szervezeti formákat ismerünk:

1.azonos életkorú

2.különböző életkorú

homogén: kis, középső, nagy

-behatárolódik adott korosztályra az adott feladat

könyebb: kevesebb intervallumot kell fejben tartania.

heterogén: kis-középső-nagy

nehezebb: óvped. dolga, naprakészen, mindentudással

 

csoport szervezését befolyásoló tényezők:

objektív: hely, csoport, óvodák száma, milyen programot válasszanak

szubjektív tényezők: óvodapedagógus attitűdje

 

A gyermekcsoport összetétele

 

• SNI-s gyermekek jelenléte a csoportban
• HH-s, és HHH-s gyermekek jelenléte a csoportban
• szociokulturális hátterük

 

Óvodapedagógus tevékenységei:

ONOAP: Az óvodai élet megszervezése

1. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg.

2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.

4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

 

Az óvoda külső kapcsolatrendszere.

Nevelés oktatási:

·         óvoda

·         iskola

·         kollégium

·         Diákotthon

·         Gyermekotthon

Családi:

·         intézmény független

·         független együttműködés az intézménnyel

·         támogatóként

·         közös program együtt a családdal

·         a gyermek programja

Intézményen kívüli:

·         Múzeum, kiállító terem

·         öntevékeny körök, klubbok

·         tanfolyamok, műv. isk.

·         műv. k.p., mozi

·         színház, könyvtár, botanikus kert

·         állatkert, cirkusz, skanzen

·         nemzeti park, sportcentrum

• tropikárium stbAz óvoda kapcsolatrendszere
  • Óvodákkal
  • Iskolákkal
  • Család
  • Pedagógiai szakmai szolgáltatók

ü gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ

ü fejlesztő felkészítés

ü tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság

ü Pedagógiai szakszolgálat (régen:nevelési tanácsadó)

ü logopédiai intézet

ü továbbtanulási,  pályaválasztási  tanácsadó

ü konduktív pedagógiai intézmény

• Fenntartók (önkormányzat, kisebbségi önkormányzat)
• Civilszervezetek

 

Az óvoda kapcsolatai (ONOAP)

1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

3. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.

 

Család:

A kapcsolattartás formái: Családlátogatás, szülői fórumok, nyílt napok, nyitott rendezvények, műhelymunkák, fogadóórák, nyílt kapcsolattartás, tájékoztatás, kötetlen beszélgetések, a gyermeki produktumok megtekintése.

 

Fenntartó:

 Önkormányzati, egyházi, magán…

 

Bölcsőde.

            A kapcsolattartás tartalma a leendő óvodások meglátogatása a bölcsődében, a bölcsődések látogatása az óvodában, ismerkedés, közös játék, és ünnepek alkalmával műsor.

A gyermekeket óvodába lépés előtt ezek az intézmények is nevelhetik, ezért az átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében az óvoda alakítson ki olyan tartalmi kapcsolatot, mely során egymás nevelőmunkáját megismerhetik, segíthetik.

 

àA kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, továbbképzések, szülői értekezletek, a közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése, bölcsődések gyermeknapi köszöntése stb.

 

• A kapcsolattartó személyek: óvodapedagógus és az óvodavezető
• Feladataik: a bölcsődésből az óvodába történő átmenet segítése és az ismerkedés

Iskola.

A kapcsolattartás tartalma, az óvodások részvétele az iskolák által szervezett rendezvényeken, rajzpályázatokon.

• Óvodások iskolai órán való látogatása.
• Tanító nénik kézműves foglalkozása az óvodában.
• Iskolaigazgatók tájékoztatása iskolaválasztás előtt.
• Tanítónők látogatása nagycsoportosok bemutató foglalkozásán.
•  Elsősök visszalátogatnak közös játékra az óvodába.

 

Az óvoda az iskolával alakítson ki tartalmas kapcsolatot, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését ez által is elősegítse.

A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez.

àA kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről, értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, továbbképzések, egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel, közreműködés és a közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése.

E program szükségessé teszi, hogy az óvoda kapcsolatot alakítson ki a környezetében működő zeneiskolával, művészeti együttesekkel, alkotókkal. Velük együttműködve tudja elérni, hogy a muzsika, az alkotások, a környezet esztétikai értékei megjelenhessenek az óvodában.

 

• Kapcsolattartó személyek: óvodavezető, nagycsoportosok óvodapedagógusai.
• Feladataik: a gyerekek iskolába való átmenetének segítése, intézmények közötti ismerkedés, szakmai tanácskozás, és a gyerekek iskolai fejlődésének nyomon követése.

Városi Pedagógiai Szakszolgálat.

 A kapcsolattartás tartalma a fejlesztésre szoruló gyermekek gondozása, logopédiai fejlesztés.

• Kapcsolattartó személyek: a óvónők és óvodavezető
• Feladata: a gyerekek fejlődésének elősegítése

Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Az ő kompetenciája a fogyatékosság megállapítása, és további fejlesztések, módjának, formájának meghatározása

 

közművelődési intézmények.

Kiállítások, bábelőadások, könyvtárak, játszóházak, múzeum látogatása a kapcsolattartás tartalma.

Fontos, hogy az óvoda kapcsolatba lépjen a környezetében működő közművelődési intézményekkel: könyvtárral, múzeummal, művelődési házzal.

 Az intézmények kínálatából úgy válogasson, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú, színes megoldását, s zárja ki azokat a kezdeményezéseket, amelyek az óvoda pedagógiai elveivel, értékközvetítésével, tartalmával nem egyeztethetők össze.

àAz óvoda kezdeményezze, hogy a művelődési házak szervezzenek minél több humoros előadást.

 

A kapcsolattartás formái: látogatás, tájékoztatás, megbeszélések, értekezletek, rendezvényeken való részvétel.

 

• A kapcsolattartó: az óvodapedagógus
• Feladata: a gyermekek anyanyelvi, értelmi, esztétikai, művészeti nevelése

Gyermekjóléti Szolgálat (Családsegítő).

A kapcsolattartás tartalma a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gondozása.

• Kapcsolattartó: az óvodavezető, óvodapedagógus és a gyermekvédelmi felelős
• Feladatuk: a rászoruló gyerekek gondozása

Családok Átmeneti Otthona.

Az otthonból érkezett gyerekek fokozott figyelemmel kisérése, együttműködés a gondozókkal.

• Kapcsolattartó: az óvodavezető, a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógusok
• Feladatuk: a családra szabott segítségnyújtás

Idősek Otthona.

A kapcsolat tartalma: az idősek köszöntése, műsorral, ünnepek alkalmával.

• Kapcsolattartók: az óvodapedagógusok
• Feladatuk: az idősek iránti megbecsülésre való nevelés

Polgármesteri Hivatal.

 

A kapcsolattartás tartalma: az intézmény fenntartása, több esetben maga  a fenntrató.

• Kapcsolattartó: az óvodavezető és a helyettes
• Feladat: a működés feltételeinek biztosítása.

Gazdasági Egység.

 

A kapcsolattartás tartalma: a pénzügyi, gazdálkodási feladatok ellátása.

• Kapcsolattartó: az óvodavezető, a helyettes és az óvodai titkár
• Feladatuk: a működés pénzügyi, gazdálkodási feltételeinek biztosítása

 Az óvodát feladatainak végrehajtásában a következő intézmények segítik:

• Pedagógiai szakszolgálat
• Egészségügyi intézmények: fogászat, fül- orr-gége (hallás vizsgálat)
• Gyermekjóléti Szolgálat:

• Családsegítő Szolgálat
• Gyermekjóléti Szolgálat
• Családok Átmeneti Otthona
• DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda

Az óvoda minden partneréhez rendeljen kapcsolattartó személyt, aki összekötő szakemberként ápolja a gyermekek nevelése érdekében szükséges együttműködést. Minden partnerét évenként kérdezzen meg az elégedettségéről, elégedetlenségéről, igényeiről. Az összegyűjtött információkat közösen beszéljék meg, s ha szükséges, készítsenek intézkedési terveket az együttműködés javítása érdekébe

a nevelőtestület klímája és összetétele:

 

Nevelőtestület: vezető, óvodapedagógusok,

dajkák, pedagógiai asszisztensek,

takarítók, karbantartók

 

• összhang
• azonos cél, érdek, feladat
• harmónia
• barátságos légkör
• türelem, tolerancia
• segítőkészség
• problémamegoldás…

 

A település, önkormányzat helyzete.(ovped. jegyzet, Pálfis)

Az óvodák működése:

• Fenntartói sokszínűség: önkormányzati; egyházi; magán (alapítványi;stb.)
• Köznevelési intézmény lehet:
  • Önálló;
  • Többcélú
    •  egységes óvoda-bölcsőde;
    • közös igazgatású köznevelési intézmény
    • Általános Művelődési Központ
• Finanszírozás két szintje:állami-helyi-saját bevételből
  • Intézményi
  • Normatív 
  • Feladat
  • Versenyeztetés az erőforrásokért-pályázati pénzek
  • Partneri, aki valamilyen szolgáltatást bevisz az óvodába
• Tartalmi pluralitás (választható, saját program alapján, alternatív óvoda)