5.tétel: A nevelés mint értékközvetítő, személyiségfejlesztő folyamat.
5.tétel: A nevelés mint értékközvetítő, személyiségfejlesztő folyamat.A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások. A fejlődés biológiai és pszichológiai alapjai. A környezet szerepe a fejlődésben és a nevelésben. Értékek, értékközvetítés. A személyiség, a személyiségfejlődés folyamata és az azt meghatározó tényezők. Az óvodai nevelési folyamat sajátosságai, rendszere, megszervezése, feltételeinek megteremtése, a gyermekek egyéni igényeihez való igazodás.
- Czike Bernadett: Bevezetés a pedagógiába, Eötvös K, Bp. 1996. 370 B60
1.A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások
- a nevelés mindenhatóságának eszméje
- szenzualista filozófia – minden megismerés forrása az érzékelés
- tabula rasa – tiszta lap (Locke → Helvetius)
- korlátlan adottságok álláspontja (Polgár)
- ezt az elméletet az öröklődés ténye megdöntötte
- az eleve elhatározottság eszméje
- fogantatástól kész ember fejlődik
- nevelő feladata, hogy ehhez a fejlődéshez biztosítsa a legkedvezőbb feltételeket
- romantikus regények hősei
- a személyiséget az öröklődés és a környezet együtt determinálja (konvergencia-tan)
- a genetika + a környezet determinálja a személyiséget
- nincs lehetőség a negatív környezetből kitörni
2.A fejlődés biológiai és pszichológiai alapjai
- öröklődés, adottságok, érés (pl.: myelinizáció)
- biológiailag meghatározott fejlődési folyamat
- a környezettől kapott ingerek belső leképezése, tanulás
- megélt tapasztalatok eredménye képen létrejött fejlődés
- az élőlény azon tulajdonsága, hogy tapasztalatait új helyzetben fel tudja használni
- szenzitív periódusok + megfelelő inger → imprinting
3.A környezet szerepe a fejlődésben és a nevelésben
Az embernek szüksége van az emberi környezetből származó megfelelő ingerekre, mert e nélkül nem fejlődnek ki emberi képességei.
- Amala és Kamala
- Harlow majomkísérletei
A gyermek elsajátítja primer szocializációs tere, a családja magatartás szokásait, attitűdjeit, világnézetét. Ezeken a berögződéseken a későbbiekben nehéz változtatni.
4.Értékek, értékközvetítés
Az értékközvetítés pedagógiai értelemben azt jelenti, hogy a kultúra azon tartalmát kínáljuk föl követendő példaként, amely a múltbeli tapasztalatvalóságos megerősítésével igaznak, jónak tűnhet föl, és az értékelés aktusában szépnek mondható.
A pedagógiai folyamat eredményeként a dolgokat megérjük és elfogadjuk, azaz érzelmileg is azonosulunk velük, végeredményben megszeretjük, feltétel nélkül elfogadjuk, értékesnek tartjuk azt, amit tanulásunk eredményeként teszünk.
- gyermekeknek az értéket elsősorban a szülők közvetítik
- nagy a valószínűsége annak, hogy a gyerekek is ezen értékek alapján fognak élni, ha
- a két szülő értékrendje harmonizál
- a szülők vallott értéküknek megfelelően cselekszenek
- a gyermekeikkel jó a kapcsolatuk
- Értékválasztás: ne tömegnyomásra, hanem megfontolt döntés alapján történjen
(még akkor is, ha sokan nem értenek egyet velünk)
- Egyszerre nem lehet egymással ellentétes értékeket követni (karrier ↔ család)
- egyik célt sem sikerül elérni
- neurotizálódás következhet be
- egyik célt sem sikerül elérni
u.n.: alapértékek: élet tisztelete, jó-rosszról, helyes-helytelenről alkotott értékítéletek is.
Lehetséges központi értékek:
- szociális értékek (szeretet, család, hűség, barátság, szolidaritás)
- az igazság mindenek felett, mint fő érték
- vallásos értékek
- az önmegvalósítás
- a pénz, a haszon
- a hatalom, mások dirigálása, mint legfőbb érték
- az alkotás, a teljesítmény, a verseny, legelsőnek lenni az érték
- a szépség, a harmónia, mint fő érték
- a fiatalság, az egészség, mint legfőbb érték.
A család értékrendje összeütközhet az intézményes nevelésben közvetítettekkel.
5. A gyermekkép történeti alakulásának főbb állomásai.
Szülő-gyermek kapcsolat pszichogenetikus fejlődése: (deMause)
- ókor-Kr.u. 4.sz.: gyermekgyilkosságok időszaka
- 4-13. sz.: gyermekeket elhagyó, kitevő időszak (alárendelt, miniatűr felnőtt (6. évtől)
- 14-16. sz.: ambivalens viszonyulás időszaka(„szeretetből” durva testi fenyítés)
- 18. sz.: birtoklás időszaka
- 19-20. sz. közepe: szocializálás időszaka(szülő tudja, mi jó a gyereknek → arra tereli)
- 20. sz. közepe- ma: segítő kapcsolat kora(a gyerek tudja, mi a jó neki → segítjük elérni)
Ókor:
Spárta:
- csak akkor érték a gyerek, ha erős, egészséges (Taigetosz)
Athén:
- kalokagathia: erkölcsi és esztétikai nevelés
Róma:
- jó ember, jó állampolgárt akartak nevelni
Középkor: Korai kereszténység(Szent Ágoston):
- nevelő feladata, hogy a bűnre hajlamos gyermek akaratát fejlessze
- szeretettel párosuló szigor - nem zárja ki a testi fenyítést
- gyermek képtelen a jó felismerésére
→ feltétel nélkül alá kell vetnie magát a felnőtt akaratának
Lovagi kultúra:
- udvariasságra, becsületességre nevelés
Reneszánsz- humanista:
- A gyermek erkölcsileg még kialakulatlan, ezért óvni kell a káros hatásoktól
- Illedelmes viselkedésre tanítva kell kulturálttá nevelni
- Az oktatásban alkalmazkodni kell a gyermek felfogóképességéhez, egyéniségéhez
- Fontos a játékos módszerek alkalmazása
- A testi fenyítés kerülése – ami szolgalelkűsége eredményez
- Szeretetteljes nevelés eredményezhet csak kiegyensúlyozott embert
Reformáció (Comenius):
- Eszes teremtmény:
- meg kell ismernie önmagát és az őt körülvevő világot
- Uralkodásra termett lény:
- képes saját szükségleteit kielégíteni, a világ dolgaival rendelkezni
- Isten képmására teremtett lény:
- meg kell ismernie Istent és törvényeit, a vallás tanításait
Felvilágosodás:
Locke
- Tabula rasa – nevelés mindenhatósága
Rousseau
- Nem hisz az ész mindenhatóságában, bár a felvilágosodás gondolkodója
- Az érzelmein, a képzeletén keresztül akar hatni, nem racionális elvek útján
- A gyermek zavartalan nevelődéséhez biztosítani kell a spontán fejlődést
- Negatív nevelés: a gyermeket meg kell óvni a társadalom káros hatásaitól, ugyanakkor: meg kell teremteni a nevelési körülményeket, amelyek a gyermekre fejlesztő hatást gyakorolnak – a nevelő valósággal megrendezi a gyermek életkörülményeit, miközben ő maga „láthatatlan” marad
- A könyvek helyett maga az élet lesz a tanító, a végtelen gazdagságú természet
Újkor:
Kommunizmus:
- A szülők hatására vagy beleillik a konformista társadalomba, vagy nem
Ma (ONAP):
- egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre
- a gyermek fejlődő személyiség (genetikai adottságok, érés, spontán és tervszerű hatások)
- életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak
- személyiség kibontakoztatásában a környezet szerepe meghatározó
6.A személyiség, a személyiségfejlődés folyamata és az azt meghatározó tényezők.
Személyiség: Külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és örökölt diszpozicióknak (adottságoknak, lehetőségeknek)az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri és megismételhetetlen integrációja, mely meghatározza a viszonyulást alkalmazkodást a környezethez.
A személyiségfejlődés folyamatai:
- érés (pl.: myelinizáció)
- biológiailag meghatározott fejlődési folyamat
- tanulás
- megélt tapasztalatok eredménye képen létrejött fejlődés
- az élőlény azon tulajdonsága, hogy tapasztalatait új helyzetben fel tudja használni
- szenzitív periódusok + megfelelő inger → imprinting
Fejlődést meghatározó tényezők:
- öröklődés
- DNS
- adottságok (képességek biológiai alapjai)
- környezet
- adottságból képesség csak akkor alakul ki, ha a környezet is megfelelő
- maga az egyén
- külső hatások belső feltételeken keresztül hatnak (mit vesz észre a környezetéből)
- visszahat a környezetére, formálja azt
- tudatosan formálja önmagát
7. Az óvodai nevelési folyamat sajátosságai, rendszere, megszervezése, feltételeinek megteremtése, a gyermekek egyéni igényeihez való igazodás
Az óvodai nevelési folyamat sajátosságai
- Az óvoda mint nevelési intézmény funkcióiból, a funkciók összefonódásából adódó sajátosságok
- komplex fejlesztő hatások
- közösségi keretekben történő egyéniséghez igazított fejlődés
2. A korosztály specifikumaiból adódó sajátosságok
- tevékenység, mozgás, játék, játékosságiránti vágyra épít
(színes, élménygazdag program középpontjában a játékkal)
- a gyermekek felnőtthöz való szoros kötődése
(derűs légkör, átkaroló magatartás)
3. A korosztály nevelésével összefüggő sajátosságok
- játékosság
- tevékenység
- élményszerűség
- differenciált fejlesztés
- komplexitás
- gyermeki szabadság biztosítása
- spontaneitás és irányítottság
4. A működésből adódó sajátosságok
- gyermekekhez igazított tárgyi környezet
- gyermekekhez igazított napirend
- szoros kapcsolat a családdal
Az óvodai nevelési folyamat rendszere
Az óvodai nevelés általános feladatai
- Az egészséges életmód alakítása
- a gyermek gondozása
- a harmonikus mozgás fejlődésének elősegítése
- testi képességek fejlődésének segítése
- a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
- környezet védelméhez kapcsolódó szokások alakítása
- szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása
- Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
- derűs,szeretetteli légkör
- óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket
- óvodai kapcsolatokat pozitív attitűd jellemezze
- óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődésétésengedjen teretönérvényesítő törekvéseinek
- nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére
- közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása
- a gyermek erkölcsi tulajdonságainakfejlődése, szokás- és normarendszer megalapozása
- gyermek tudjon rácsodálkoznia jóra, szépre, tisztelje, becsülje azt
- ismerje környezetét - szülőföldhöz való kötődés alapja
- az óvodapedagógusés más dolgozóinak kommunikációja viselkedése modell
- a nehezen szocializálható gyermekek nevelése sajátos törődést igényel - szükség eseténszakemberekközreműködésével
C. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
- anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
- mintaadással és szabályközvetítéssel
- anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés
- gyermek természeteskommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése
- gyermek meghallgatása, gyermeki kérdések támogatása és válaszok igénylése
- óvodai nevelésbiztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket,amelyeken keresztültapasztalatokat szerezhet az őt körülvevőkörnyezetről
- a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, gyakorlása
- azértelmi képességekés a kreativitás fejlesztése
Az óvodai nevelési folyamat megszervezése
- napirendésheti rend
- csoport óvodapedagógusai alakítják ki
- folyamatosság rugalmasság
- játék kitüntetett szerepe
- igazodik:
- tevékenységekhez
- gyermek egyéniszükségleteihez
- helyi szokásokhoz
- megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető,differenciált tevékenységek tervezése szervezése
- rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek
- óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel
- nevelés tervezésétdokumentumokszolgálják
- helyi nevelési program
Az óvodai nevelési folyamat feltételeinek megteremtése
- óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus
- alkalmazottak összehangolt munkája hatékony nevelés feltétele
B Tárgyi feltételek
- óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését, mozgás- és játékigényük kielégítését
- harmóniát árasztó színek, formák, anyagok
- tárgyi felszereléseket gyermekekszámára hozzáférhető módon, gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni
- egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet
- teremtsen lehetőségetszülők fogadására
A gyermekek egyéni igényeihez való igazodás
- folyamatos napirend
- alternativitás
- gyermeki ötletek beépítése a napirendbe
- differenciálás
Funkciói:
a.biológiai, szexuális (népesség utánpótlását biztosító)
b.gazdasági, gazdálkodási
c.regeneráló (érzelmi egyensúlyt, pihenést biztosító)
d.gondozó, nevelő, szocializációs
- társadalmi értéket átadó
- családi értéket átadó
- értéket teremtő
- egzisztenciát teremtő funkció
- családtagok státuszát képező, azt meghatározó
f.politikai(családtagok magatartását irányító, vezetését ellátó, a konfliktusok kezelését és megoldását biztosító)
g.kulturális, a családi értékek, normák kidolgozása és fenntartása
h.a betegek és az öregek gondozása, ellátása
i.jogi funkció
j.vallási funkció
k.identitást megalapozó (a gyökerek ápolását jelenti)