• Czike Bernadett: Bevezetés a pedagógiába, Eötvös K, Bp. 1996. 370 B60

1.A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások

1. a nevelés mindenhatóságának eszméje

• szenzualista filozófia – minden megismerés forrása az érzékelés
• tabula rasa – tiszta lap (Locke → Helvetius)
• korlátlan adottságok álláspontja (Polgár)
• ezt az elméletet az öröklődés ténye megdöntötte

2. az eleve elhatározottság eszméje

• fogantatástól kész ember fejlődik
• nevelő feladata, hogy ehhez a fejlődéshez biztosítsa a legkedvezőbb feltételeket
• romantikus regények hősei

3. a személyiséget az öröklődés és a környezet együtt determinálja (konvergencia-tan)

• a genetika + a környezet determinálja a személyiséget
  • nincs lehetőség a negatív környezetből kitörni

2.A fejlődés biológiai és pszichológiai alapjai

1. öröklődés, adottságok, érés (pl.: myelinizáció)

• biológiailag meghatározott fejlődési folyamat

2. a környezettől kapott ingerek belső leképezése, tanulás

• megélt tapasztalatok eredménye képen létrejött fejlődés
• az élőlény azon tulajdonsága, hogy tapasztalatait új helyzetben fel tudja használni
• szenzitív periódusok + megfelelő inger → imprinting

3.A környezet szerepe a fejlődésben és a nevelésben

Az embernek szüksége van az emberi környezetből származó megfelelő ingerekre, mert e nélkül nem fejlődnek ki emberi képességei.

• Amala és Kamala
• Harlow majomkísérletei

A gyermek elsajátítja primer szocializációs tere, a családja magatartás szokásait, attitűdjeit, világnézetét. Ezeken a berögződéseken a későbbiekben nehéz változtatni.

4.Értékek, értékközvetítés

Az értékközvetítés pedagógiai értelemben azt jelenti, hogy a kultúra azon tartalmát kínáljuk föl követendő példaként, amely a múltbeli tapasztalatvalóságos megerősítésével igaznak, jónak tűnhet föl, és az értékelés aktusában szépnek mondható.

A pedagógiai folyamat eredményeként a dolgokat megérjük és elfogadjuk, azaz érzelmileg is azonosulunk velük, végeredményben megszeretjük, feltétel nélkül elfogadjuk, értékesnek tartjuk azt, amit tanulásunk eredményeként teszünk.

• gyermekeknek az értéket elsősorban a szülők közvetítik
• nagy a valószínűsége annak, hogy a gyerekek is ezen értékek alapján fognak élni, ha
  • a két szülő értékrendje harmonizál
  • a szülők vallott értéküknek megfelelően cselekszenek
  • a gyermekeikkel jó a kapcsolatuk

• Értékválasztás: ne tömegnyomásra, hanem megfontolt döntés alapján történjen
  (még akkor is, ha sokan nem értenek egyet velünk)

• Egyszerre nem lehet egymással ellentétes értékeket követni (karrier ↔ család)
  • egyik célt sem sikerül elérni
    • neurotizálódás következhet be

u.n.: alapértékek: élet tisztelete, jó-rosszról, helyes-helytelenről alkotott értékítéletek is.

Lehetséges központi értékek:

• szociális értékek (szeretet, család, hűség, barátság, szolidaritás)
• az igazság mindenek felett, mint fő érték
• vallásos értékek
• az önmegvalósítás
• a pénz, a haszon
• a hatalom, mások dirigálása, mint legfőbb érték
• az alkotás, a teljesítmény, a verseny, legelsőnek lenni az érték
• a szépség, a harmónia, mint fő érték
• a fiatalság, az egészség, mint legfőbb érték.

A család értékrendje összeütközhet az intézményes nevelésben közvetítettekkel.

5. A gyermekkép történeti alakulásának főbb állomásai.

Szülő-gyermek kapcsolat pszichogenetikus fejlődése: (deMause)

1. ókor-Kr.u. 4.sz.: gyermekgyilkosságok időszaka
2. 4-13. sz.: gyermekeket elhagyó, kitevő időszak (alárendelt, miniatűr felnőtt (6. évtől)
3. 14-16. sz.: ambivalens viszonyulás időszaka(„szeretetből” durva testi fenyítés)
4. 18. sz.: birtoklás időszaka
5. 19-20. sz. közepe: szocializálás időszaka(szülő tudja, mi jó a gyereknek → arra tereli)
6. 20. sz. közepe- ma: segítő kapcsolat kora(a gyerek tudja, mi a jó neki → segítjük elérni)

Ókor:

Spárta:

• csak akkor érték a gyerek, ha erős, egészséges (Taigetosz)

Athén:

• kalokagathia: erkölcsi és esztétikai nevelés

Róma:

• jó ember, jó állampolgárt akartak nevelni

Középkor: Korai kereszténység(Szent Ágoston):

• nevelő feladata, hogy a bűnre hajlamos gyermek akaratát fejlessze
• szeretettel párosuló szigor - nem zárja ki a testi fenyítést
• gyermek képtelen a jó felismerésére

→ feltétel nélkül alá kell vetnie magát a felnőtt akaratának

Lovagi kultúra:

• udvariasságra, becsületességre nevelés

Reneszánsz- humanista:

• A gyermek erkölcsileg még kialakulatlan, ezért óvni kell a káros hatásoktól
• Illedelmes viselkedésre tanítva kell kulturálttá nevelni
• Az oktatásban alkalmazkodni kell a gyermek felfogóképességéhez, egyéniségéhez
• Fontos a játékos módszerek alkalmazása
• A testi fenyítés kerülése – ami szolgalelkűsége eredményez
• Szeretetteljes nevelés eredményezhet csak kiegyensúlyozott embert

Reformáció (Comenius):

• Eszes teremtmény:
  • meg kell ismernie önmagát és az őt körülvevő világot
• Uralkodásra termett lény:
  • képes saját szükségleteit kielégíteni, a világ dolgaival rendelkezni
• Isten képmására teremtett lény:
  • meg kell ismernie Istent és törvényeit, a vallás tanításait

Felvilágosodás:

Locke

• Tabula rasa – nevelés mindenhatósága

Rousseau

• Nem hisz az ész mindenhatóságában, bár a felvilágosodás gondolkodója
• Az érzelmein, a képzeletén keresztül akar hatni, nem racionális elvek útján
• A gyermek zavartalan nevelődéséhez biztosítani kell a spontán fejlődést
• Negatív nevelés: a gyermeket meg kell óvni a társadalom káros hatásaitól, ugyanakkor: meg kell teremteni a nevelési körülményeket, amelyek a gyermekre fejlesztő hatást gyakorolnak – a nevelő valósággal megrendezi a gyermek életkörülményeit, miközben ő maga „láthatatlan” marad

• A könyvek helyett maga az élet lesz a tanító, a végtelen gazdagságú természet

Újkor:

Kommunizmus:

• A szülők hatására vagy beleillik a konformista társadalomba, vagy nem

Ma (ONAP):

• egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre
• a gyermek fejlődő személyiség (genetikai adottságok, érés, spontán és tervszerű hatások)
• életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak
• személyiség kibontakoztatásában a környezet szerepe meghatározó

6.A személyiség, a személyiségfejlődés folyamata és az azt meghatározó tényezők.

Személyiség: Külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és örökölt diszpozicióknak (adottságoknak, lehetőségeknek)az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri és megismételhetetlen integrációja, mely meghatározza a viszonyulást alkalmazkodást a környezethez.

A személyiségfejlődés folyamatai:

1. érés (pl.: myelinizáció)

• biológiailag meghatározott fejlődési folyamat

2. tanulás

• megélt tapasztalatok eredménye képen létrejött fejlődés
• az élőlény azon tulajdonsága, hogy tapasztalatait új helyzetben fel tudja használni
• szenzitív periódusok + megfelelő inger → imprinting

Fejlődést meghatározó tényezők:

1. öröklődés
   • DNS
   • adottságok (képességek biológiai alapjai)
2. környezet
   • adottságból képesség csak akkor alakul ki, ha a környezet is megfelelő
3. maga az egyén

• külső hatások belső feltételeken keresztül hatnak (mit vesz észre a környezetéből)
• visszahat a környezetére, formálja azt
• tudatosan formálja önmagát

7. Az óvodai nevelési folyamat sajátosságai, rendszere, megszervezése, feltételeinek megteremtése, a gyermekek egyéni igényeihez való igazodás

Az óvodai nevelési folyamat sajátosságai

1. Az óvoda mint nevelési intézmény funkcióiból, a funkciók összefonódásából adódó sajátosságok

• komplex fejlesztő hatások
• közösségi keretekben történő egyéniséghez igazított fejlődés

2. A korosztály specifikumaiból adódó sajátosságok

• tevékenység, mozgás, játék, játékosságiránti vágyra épít

(színes, élménygazdag program középpontjában a játékkal)

• a gyermekek felnőtthöz való szoros kötődése

(derűs légkör, átkaroló magatartás)

3. A korosztály nevelésével összefüggő sajátosságok

• játékosság
• tevékenység
• élményszerűség
• differenciált fejlesztés
• komplexitás
• gyermeki szabadság biztosítása
• spontaneitás és irányítottság

4.  A működésből adódó sajátosságok

• gyermekekhez igazított tárgyi környezet
• gyermekekhez igazított napirend
• szoros kapcsolat a családdal

Az óvodai nevelési folyamat rendszere

Az óvodai nevelés általános feladatai

1. Az egészséges életmód alakítása
   • a gyermek gondozása
   • a harmonikus mozgás fejlődésének elősegítése
   • testi képességek fejlődésének segítése
   • a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
   • környezet védelméhez kapcsolódó szokások alakítása
   • szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós feladatok ellátása
2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
   • derűs,szeretetteli légkör
   • óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket
   • óvodai kapcsolatokat pozitív attitűd jellemezze
   • óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődésétésengedjen teretönérvényesítő törekvéseinek
   • nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére
   • közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása
   • a gyermek erkölcsi tulajdonságainakfejlődése, szokás- és normarendszer megalapozása
   • gyermek tudjon rácsodálkoznia jóra, szépre, tisztelje, becsülje azt
   • ismerje környezetét - szülőföldhöz való kötődés alapja
   • az óvodapedagógusés más dolgozóinak kommunikációja viselkedése modell
   • a nehezen szocializálható gyermekek nevelése sajátos törődést igényel - szükség eseténszakemberekközreműködésével

C. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

• anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
• mintaadással és szabályközvetítéssel
• anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés
• gyermek természeteskommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése
•  gyermek meghallgatása, gyermeki kérdések támogatása és válaszok igénylése
• óvodai nevelésbiztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket,amelyeken keresztültapasztalatokat szerezhet az őt körülvevőkörnyezetről
• a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, gyakorlása
• azértelmi képességekés a kreativitás fejlesztése

Az óvodai nevelési folyamat megszervezése

• napirendésheti rend
  • csoport óvodapedagógusai alakítják ki
  • folyamatosság rugalmasság
  • játék kitüntetett szerepe
  • igazodik:
  • tevékenységekhez
  • gyermek egyéniszükségleteihez
  • helyi szokásokhoz
• megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető,differenciált tevékenységek tervezése szervezése
• rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek
• óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel
  • építi kapcsolatait gyermekekkel
  • segíti önállóságuk fejlődését
• nevelés tervezésétdokumentumokszolgálják
  • helyi nevelési program

Az óvodai nevelési folyamat feltételeinek megteremtése

1. Személyi feltételek

• óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus
  • jelenléte a nevelés egész időtartamában feltétele az óvodai nevelésnek
  • elfogadó, segítő, támogató attitűd
  • modellt, minta
• alkalmazottak összehangolt munkája hatékony nevelés feltétele

 B Tárgyi feltételek

• óvoda épülete, udvara, kertje, berendezése szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését, mozgás- és játékigényük kielégítését
• harmóniát árasztó színek, formák, anyagok
• tárgyi felszereléseket gyermekekszámára hozzáférhető módon, gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni
• egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet
• teremtsen lehetőségetszülők fogadására

A gyermekek egyéni igényeihez való igazodás

• folyamatos napirend
• alternativitás
• gyermeki ötletek beépítése a napirendbe
• differenciálás

Funkciói:

a.biológiai, szexuális (népesség utánpótlását biztosító)

b.gazdasági, gazdálkodási

c.regeneráló (érzelmi egyensúlyt, pihenést biztosító)

d.gondozó, nevelő, szocializációs

- társadalmi értéket átadó

- családi értéket átadó

- értéket teremtő

- egzisztenciát teremtő funkció

5. családtagok státuszát képező, azt meghatározó

f.politikai(családtagok magatartását irányító, vezetését ellátó, a konfliktusok kezelését és megoldását biztosító)

g.kulturális, a családi értékek, normák kidolgozása és fenntartása

h.a betegek és az öregek gondozása, ellátása

i.jogi funkció

j.vallási funkció

k.identitást megalapozó (a gyökerek ápolását jelenti)