6.Az óvodáskorú gyermek érzelmi fejlődésének jellemzői.

A fejlődést meghatározó tényezők. Érzelmi és indulati élet megnyilvánulási formái, zavarai. A kötődés típusai és hatása a gyermek viselkedésére. A motívumok hierarchiája és szerepe. Élményfeldolgozás a játékban, mesében, rajzban.
Az óvodapedagógus feladatai.

1.Az érzelmi fejlődést meghatározó tényezők.

öröklött (primer) érzelmek 

• nincsenek ilyen tényezők

tanult (szekunder) érzelmek

• szocializációs tér
• a szociális tanulás belső feltételei (fizikai és pszichológiai)

2.Érzelmi és indulati élet megnyilvánulási formái, zavarai

Érzelmek:Az egyik legkomlexebb s leggyakrabban átélt rendszerint külső események által kiváltott, s ezen események felé irányuló testi változásokkal együtt járó mentális jelenség.Az ember legfontosabb szükséglete.

Fajtái:

• elsődleges (primer) érzelmek
• másodlagos (szekunder) érzelmek (3csoportja)

1. Erkölcsi-szociális érzelmek
2. Intellektuális érzelmek
3. Esztétikai érzelmek

Érzelmekhez kötött lelki jelenségek

• ambivalencia: két ellentétes pólusú és azonos erősségű érzelem egyidőben hat azonos erősséggel ugyanarra a személyre
• konfliktus: olyan lelki küzdelem, harc, amelyet kettő vagy több egymásnak ellentmondó motívum vált ki.
• tolerancia (tűrőképesség): a tűrőképesség azon szintje, amely képesség tesz bennünket arra, hogy elfogadjuk mások viselkedését, véleményét a beavatkozás igénye nélkül
• empátia: olyan képesség, amely lehetőséget biztosít arra, hogy megértsük mások érzéseit ezáltal bele tudjuk élni magunkat más ember lelki állapotába úgy, hogy az a saját lelki működésünket károsan ne befolyásolja

Érzelmek zavarai: negatív érzelmeink

• révület: tanácstalan várakozási feszültség, az „én” megváltozásának élményével jár együtt
• érzelmi elsivárosodás: elbutulási folyamat (magasabb rendű érzelmek helyére alacsonyabb rendű érzelmek kerülnek) Rogers- kiégésnek nevezi
• érzelmi fejletlenség: szocializáció hiánya
• apátia (közöny): sem a (-), sem a (+) érzelmek nem alakultak ki
  pl. bűnözés→ ingerelhetőség csökken
• depresszió: általános hangulati lehangoltság, érzelem nélküliség (lelki infarktus)
• pszichopátia:gyógyíthatatlan, nem lehet kikerülni belőle, ez egy állapot

az egyén képtelen reális, célszerű és alkalmazkodó viselkedésre (pl.: skizofrénia)

Felfokozott érzelmi megnyilvánulások:

1. kóros indulat: felindulásnak nincs oki tényezője
2. fokozott érzelmi ingerelhetőség: egységes alaphangulat nem alakul ki az érzelmek nagyfokú labilitása miatt

1. emocionális inkontinencia (érzelmek visszatarásának hiánya)
2. mánia (csak a (+) érzelmeket veszi tudomásul),
3. hisztéria ((-) irányú ingerelhetőség)

3. érzelmi disszociáció: egyén az adott cselekvéshez képest a megszokottól eltérő érzelmekkel reagál

3.A kötődés típusai és hatása a gyermek viselkedésére

anya-gyermek kötődés típusai(Idegen Helyzet Teszt)

• biztonságosan kötődő

(anya elmegy: sír, visszajön: hozzászalad, megvigasztalódik)

• ambivalensen kötődő

(anya elmegy: sír visszajön: hozzászalad, de valójában zaklatott marad)

• elkerülő kötődési típus

(anya elmegy: nem sír, de belül szorong
visszajön: játszik tovább, de valójában zaklatott marad)

• dezorganizáltan kötődő

(a gyermek viselkedése összerendezetlen, autoagresszív megnyilvánulások)

4.A motívumok hierarchiája és szerepe

Motiváció: Beletartozik minden viselkedést kiváltó késztető erő, mely az egyént arra kényszeríti, hogy szükségleteit kielégítse

Az intrinzik motivációval végbemenő tevékenységeknél nincs szükség külső motivációra.

A gyerekben élő kiváncsiság nyújtja a megfelelő inspiráltságot, a feladat megismeréséhez, megoldásához.

A motiváció fajtái:

• direkt: közvetlenül az adott tevékenységhez kötődő, azt megelőző
• indirekt: általában véve az egyén attitűdjét befolyásolja

Maslow: Emberi motívumokat piramisszerűen ábrázolja.

7.) Esztétikai szükségletek

6.) Megértés, tudás utáni vágy

5.) Önmegvalósítás szükséglete

4.) Elismerés szükséglete

3.)Birtoklás és szeretet szükséglete

2.) Biztonság szükséglete

1.) Fiziológiai szükséglet

A szükségletek lehetséges felosztásai

• minőség szerint: 1,2,3,4: hiányszükségletek, 5,6,7: fejlődési szükségletek
• kor szerint: 1,2,3: csecsemőkortól, kisgyermekkor, 4,5,6,7: óvodáskortól

5.Az erkölcsi fejlődés szakaszai

Erkölcsi szociális érzelmek

Szocializáció folyamatában alakul ki.

• 3 éves gyerek
  • szeretete még önmagára irányul
  • „barát”választás külső körülmények alapján (aki ugyanott lakik)
• 4-5 éves
  • társai irányába is fordul
  • már képes a gyerek az empátiára
  • erkölcsi ítéletei szélsőségesek és differenciálatlanok
    (nem veszi figyelembe a szándékosságot, csak a kár mértékét – 8 éves korig)
  • barátválasztás külső tulajdonságok alapján (aki szép/erős)
• 6-7 éves
  • barátválasztás belső tulajdonságok alapján (aki jó, akit az óvónéni megdicsér)
  • tartós baráti kapcsolat alakulhat ki

Az erkölcsi fejlődés:

Szabálytudat fejlődése:

• 4 éves kor előtt nem képesek betartani a szabályokat
• 4-5 éves kortól néhány alapszabályt tud
  • Kettős szabálytudat a nem megváltoztatható szabályokat a gyermek önkéntesen megváltoztatja
• 7-8 év a szabálytudat kialakul - Konkrét műveletek időszaka, iskolaérettség kritériuma

Heteronóm fejlődés jellemzi az óvodás gyermeket:

Mindent elfogad és igaznak vél, amit a felnőttek mondanak neki.

Hit az immanens igazságban:

• mágikus gondolkodásból ered
• a szándékot nem mérlegeli a tettben
• a rossz mindig elnyeri méltó büntetését

Piaget erkölcsi fejlődési modellje:

1. Prekonvencionális erkölcs

    1. szakasz: heteronóm erkölcs

                      A büntetés elkerülése a cél

    2. szakasz: individualizmus vagy intrumentális

A szabályokat akkor kell betartani ha az én érdekeimet szolgálja

2. Konvencionális erkölcs

    3. szakasz: kölcsönös személyközi elvárások

                      Szerepeknek való megfelelés

    4. szakasz: társadalmi rendszer és lelkiismeret

Beilleszkedés a társadalomba.

3. Posztkonvencionális erkölcs

    5. szakasz: társadalmi szerződés

                      A szabályok a társadalom egészére vonatkoznak.

    6. szakasz: önvád elkerülése

Azért tartom be a szabályokat, hogy az önvádat elkerüljem

6.Élményfeldolgozás a játékban, mesében, rajzban

Élmény: olyan jelentős lelki jelenség, melyben a valóság tartalma érzelmi színezetet kap.

Érzelmi hatásukra a gyermekekben kifejezési vágyat indukál, melynek kifejezési formái:

• szerepjáték
• bábozás
• rajzolás

Óvodáskorban élményfeldolgozás emlékekre támaszkodik, gondolkodás kevésbé domináns.

(+) élmények: újraélés → biztonságérzet

(-) élmények: újraélés → feszültségoldás

7. Az óvodapedagógus feladatai

• családi hátteret alapul véve differenciáltan nevelni
• a korosztály érzelmi gazdagságát felszínre hozni
• személyes példát adni figyelmességben, segítőkészségben, önzetlenségben
• beszélgetni a gyermekekkel az érzelmeikről
• együttjátszás során érzelmi tónusokat, egyes tettek érzelmi indítékait kiemelni

8. Érzelmi intelligencia(Goleman):

• Az érzelmileg intelligens felnőttek (szülők, pedagógusok) feltétlenül előnyt jelentenek a gyereknek.
• A szülők feladata, hogy a gyereket az érzelmi intelligencia alapjaihoz hozzásegítsék és megtanítsák, neki, hogyan ismerje fel, rendezze és hasznosítsa érzelmeit, hogy empátiát tudjon tanúsítani, s hogy kezelni tudja a kapcsolataiban felmerülő érzelmeit.
• Az óvodapedagógus egészítse ki a családi érzelmi nevelést.
• Az érzelmileg rátermett felnőttek által nevelt gyerek jobban könnyebben szocializálódik, több szeretetet mutat társai iránt, kapcsolataikban kevesebb feszültség mutatkozik.

Érzelmi intelligencia 7 kulcsfontosságú eleme

1. Céltudatosság
2. Együttműködés
3. Kiváncsiság
4. Kommunikációs érzék
5. Társas kapcsolatok
6. Önbizalom
7. Önkontroll