7. tétel: A megismerő folyamatok. Az értelmi fejlődés szakaszai. A tanulás fajtái, a tanulás, ismeretszerzés eredményességét elősegítő tényezők óvodai sajátosságai. Az értelmi nevelés feladatai az óvodában.

1.A megismerő folyamatok.

1. Érzékelés – Észlelés = Percepció

• Óvodáskor előtt

• első vezető érzékelés a tapintás (taktilis érzékelés)
• perceptuális és motoros fejlődés kölcsönhatásban egymással
• csecsemő vizuális és taktilis információkat szerez a tárgyról
  • gyakorló játék kezdete
• vizuális területen először mozgás-, majd formaészlelés
  • látásélesség 2 éves korra éri el a felnőttét
• színérzékelés újszülöttkortól

• Óvodáskor

• óvodáskortól a látásé a vezető szerep
• globális látásmód – strukturálatlan egészleges felfogás - szinkretizmus
  • 4-5 év alaklátás analizált – a struktúra elemeket izoláltan fogja fel, az egészhez való viszony felfogása nélkül
  • 6-7 év strukturált egészleges felfogás, rész-egész viszony helyes értelmezése

• konstanciák kialakulása (alak, nagyság, szín)
• térészlelés – testséma kialakulása (emberalak rajz)

(oldaliság (jobbkezes – balkezes))

2. Figyelem

• Előkészíti az észlelést
• Ráhangolja az egyént a tárgyra, személyre, jelenségre, működésre
• Befolyásolja az emlékezeti teljesítményt

• Figyelemzavarok

• Túlzott fluktuáció
• Dekoncentrálás
• Megtapadás
• Figyelemzavar – hiperaktivitás

• Óvodáskor

• önkéntelen figyelem túlsúlya jellemző
• többször kell motiválni a gyermeket
• könnyen terelhető
• könnyen megtapad
• akkor válik szándékossá, amikor felismeri a tárgy érdekességét, erőfeszítést tesz érte
• a figyelemkoncentráció sokat fejlődik
• a figyelem szűrőmechanizmusa lehetővé teszik a jel /alak – zaj /háttér elkülönítését
• A figyelem terjedelme

• 3 év egy dolog
• 6-7 év két-három dolog
• A figyelem tartóssága 6-7 év 10 perc

3. Emlékezet

• Óvodákor

•  nagymértékű növekedés (mindkét tár, minden ingertípus)
• az audiovizuális jelek könnyebben tárolódnak (felnőtteknél is)
• az érzelmi hatás segíti a bevésést
• a tevékenykedés,az  aktivitás segíti a bevésést
• 5-6 éves kortól megjelenik az akaratlagos bevésés

4. Képzelet

• A berögzült emlékképek analizálásával és újra szintetizálásával
   létrejövő képek, történetek

• Óvodáskor

• fejlesztés: sok mesével
• az érzelem, a vágy irányítja
  • 3-4 évesek: alkotási vágy nincs
  • 6-7 évesek: megjelenik a valóság reprodukálásának igénye
• a mese és valóságtudat elkülönülése
  • segíti a mesei formulák hangsúlyozása
  • 3-4 évesek: elképzelt esemény valóságosnak tűnik az erős érzelmek miatt
  • 4-5 évesek: kétely jelentkezik mese hallatán, ha az ellentmond tapasztalatainak
  • 6-7 évesek: elkülönül - iskola érettség egyik jele
• fantáziahazugság
  • életkori sajátosság - csúcsa 3-4 körül
  • a vágyak megjelenítésének egyik formája
  • maga a gyermek is elhiszi – nem célja a félrevezetés

2.Az értelmi fejlődés szakaszai

5. Gondolkodás

Piaget kognitív fejlődésmodell

A gyermek aktívan törekszik a környezethez való alkalmazkodásra, adaptációra.

A környezetről szerzett információkat viselkedéses és gondolati mintákba, sémákba rendezi.

Az adaptáció két folyamat mentén történik:

a)Asszimiláció: az új tapasztalatokat a már meglévő sémába illeszti a gyermek.

b)Akkomodáció: ha az új tapasztalat nem illik a sémába, a sémát módosítja.

Cél: egyensúlyteremtés a világról alkotott képben.

1. Szenzomotoros szakasz

• Ebben a szakaszban a gondolkodás és cselekvés között nincs különbség
• Megismerés a szenzoros és motoros tevékenységeken keresztül
• Érzékszervi-mozgásos sémák kialakítása
• Szituatív-tudás: saját testük és érzékszerveik felfedezése.
• Miután megtanulnak járni és manipulálni más tárgyakról is sémákat alakítanak ki. (konstanciák, tárgyállandóság)

Cirkuláris reakciók

Kezdetben a csecsemő tevékenysége véletlenszerű, addig ismétlődik,
amíg új séma alakul ki, vagy két séma koordinálódik

• Elsődleges cirkuláris reakciók: önmagukban élvezetes cselekvésekismételgetése.
  (1-4. hó)
• Másodlagos cirkuláris reakciók: saját cselekedetek és a környezet kapcsolatának felismerése, olyan cselekvések, amelyek érdekes változásokat eredményeznek a környezetben.(4-8. hó)
• Harmadlagos cirkuláris reakciók: a problémamegoldás eszközeinek módszeres változtatása (kísérletezés) a megoldás érdekében. (12-18. hó)
• Szimbolikus reprezentáció: a képek és szavak ismerős tárgyakra vonatkoznak, új probléma megoldási eszközök. (18-24. hó)

2. Művelet előtti szakasz

• Egocentrikus gondolkodás
• Decentrálásra(saját szemszögtől való elszakadás) való képtelenség
• Irreverzibilitás
• Gyermeki világkép
  • Animizmus
  • Artificializmus
  • Finalizmus
  • Mágikus gondolkodás
• Gondolkodási műveletek
  • analízis: valamely tárgy vagy jelenség részekre bontása
  • szintézis: részek alapján nevezzük meg az egészet
  • általánosítás: konkrét adathoz megtaláljuk a fölé rendelt adatot
  • konkretizálás: egy általános adathoz megtaláljuk az alárendelt adatokat
  • absztrahálás: valamely egész olyan jellemzőjének a kiemelése, amely nem tekinthető az egész önálló részének
  • összehasonlítás: az azonosságok és különbségek feltárása
  • összefüggések felfogása: két tárgy vagy jelenség közötti kapcsolatot tárja fel
  • rendezés: tárgyak, képek, jelenségek csoportjából szempont alapján kiválasztja a megfelelőt
  • kiegészítés: valamely tárgy vagy jelenség és egy összefüggés ismeretében a további tárgyak vagy jelenségek meghatározása

3.A tanulás fajtái, a tanulás, ismeretszerzés eredményességét elősegítő tényezők óvodai sajátosságai

A tanulás fajtái

• az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás
  (szokások alakítása),
• a spontán játékos tapasztalatszerzés
• a cselekvéses tanulás
• a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
• az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
• a gyakorlati problémamegoldás

Ismeretszerzés, tanulás eredményességét befolyásoló tényezők

1. Szubjektív tényezők:

1. A gyermek személyisége

• Intellektuális színvonal: ismeretek mennyisége, rendszerezettsége, gyakorlati alkalmazásának színvonala, vizuo – motoros Gestalt funkciók színvonala

• Igényszint: korábbi tapasztalatok + szülői elvárások. Összhangban áll-e a gyermek adottságaival, képességeivel? Irreális magas elvárás – kudarchoz; túl alacsony színvonal – csökkenő belső késztetés, nem igényel erőfeszítést – csökken az igényszint

• Önértékelés: Alapvetően az apai értékeléstől, elismeréstől függ: Ha az apa a gyerek jó tulajdonságait hangsúlyozza – pozitív énképe; ha a hiányosságait, hibáit – negatív énképe lesz

• Önbizalom a pozitív énkép következtében alakul ki – negatív énkép esetén önbizalomhiányban szenved

• Motiváltság, teljesítménymotiváció belső ösztönzőink alapján törekszünk bizonyos színvonal elérésére, teljesítményre: a korábbi sikerek hatására magabiztos, sikerorientált személyiség lesz. A kudarcok sora bizonytalanná, kudarckerülővé teszi a gyermeket – a kudarctűrő képesség kialakítása, a tevékenység folytatása, az újra kezdés fontos

• Aktivitás arousal, éberség – dinamikus tevékeny, esetleg hiperaktív – vagy épp ellenkezőleg: passzív, lassú „Megalszik a tej a szájában”

• Figyelemkoncentráció alapvető figyelmi képességeink, kipihentség ↔ fáradtság – figyelemzavar: megtapadás ↔ fluktuáció maximális figyelmi teljesítmény megközelíti a felnőttekét: 15-20’

• Szorongás, teljesítményszorongás

• Az izgalom mértéke feleléskor, dolgozatíráskor
  • Facilitáló szorongás: serkenti, javítja a teljesítményt – az is eszébe jut, amit a folyosón hallott
  • Debilizáló szorongás: leblokkol, azt is elfelejti, amit megtanult. Teljesítménye jóval alatta marad az elvártaknak

2. A pedagógus személyisége

Személyiség típusa:

• Extravertált: kifelé forduló, nyitott, információ éhség jellemzi, jó kommunikációs készséggel bír, barátságos, érdeklődő
• Introvertált: zárkózott, befelé forduló, saját világában él, lehet „szórakozott tudós alkat”

Temperamentuma:

• Szangvinikus: lelkesedik egyes témák iránt, színesen ad elő – nem egyenletes a teljesítménye
• Kolerikus: megalapozott tudás, egyenletesen magas színvonal, megbízhatóság, szigorúság jellemzi
• Melankolikus: szomorú, visszafogott, unalmas órákat tart
• Flegmatikus: közönyös, érzéketlen, szenvtelen – sem a tananyag, sem a gyerek problémái nem érdeklik

Nevelési stílus:

• Autoriter: tilt, követel, parancsol – csak egy út vezet el a megoldáshoz, az övé. Túlzott elvárások, vak fegyelem, korlátoz – önállótlan tanulók, csak addig viselkednek, amíg a tanár jelen van. Gyakran büntet, túl keményen
• Demokratikus: megteremti a tanuláshoz szükséges feltételeket, aktivizálja a tanulókat. Érthetően magyaráz. Pozitív példát mutat. Viszonylag szabad kezet ad a problémák megoldásához, a feladatok elvégzéséhez. Épít a gyerekek kreativitására, képességeiket, tehetségüket hagyja szabadon kibontakozni. Jutalmaz, dicsér, jó szokásokat alakít ki.
• Laissezfaire: a fegyelmet nem tartja meg – nincsenek szabályok, nincs célkitűzés, se jutalmazás, se büntetés. Nem mutat jó példát. Nem alakít ki szokásokat. Nincs célkitűzés, nem tudják, mi a feladat. Nem következetes. Közönyös, felelőtlen.
• A csoport, mint közösség

II. Objektív tényezők

1. Tárgyi feltételek
2. Elsajátítandó ismeret

4.Az értelmi nevelés feladatai az óvodában

• óvodai nevelés biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő környezetről
• a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, gyakorlása
• azértelmi képességek (megismerő folyamatok) és a kreativitás fejlesztése