Óvodapedagógus Hallgatók Segítségtára

9.Tétel A játék, mint tevékenység, és mint az óvodáskorúak elsődleges tevékenysége és mint az óvodai nevelés legfontosabb eszköze. A játék fogalma, jellemző sajátosságai. A játék kialakulása, fejlődése, a fejlődés szubjektív feltételei (mozgás, utánzás, érzelem, értelmi fejlődés) és befolyásoló tényezői. Az egyes játékfajták és személyiségformáló hatásuk.

(Pálfi Sándor: Az óvodai játék, mint a leghatékonyabb nevelési eszköz, Óvodavezetők Kézikönyve XI.OKKER, 2004.62-83.)

A játék a „legfontosabb, legfejlesztőbb” tevékenység.” „ az óvoda nevelés leghatékonyabb eszköze”

 A játék a gyermek számára „elemi pszichikus szükséglet”

Szabadon szárnyaló értelem”. Kreativitás a játékban. Óvodai Nevelés, 2011. 4. sz.

A tevékenységek között a játék:

szabad képzettársítás

Kreativitás:  A játék többféle megoldást tesz lehetővé

variációk, kombinációk

ötletesség a legfőbb hajtóerő a játékban

ötletességet  a gyermek kíváncsisága fokozza.

kreativitásra utal: téma szokatlansága, különlegessége

                        játékszerek, eszközök eredeti funkciótól való eltérése

új ötletek javaslatok a játék folyamán

felmerülő problémák új oldalról való megközelításe

rugalmasság a szerepek elosztásában

rugalmasság az akadályok leküzdésében

kezdeményezőképesség

Kreativitás vonatkozhat:

játék helyre

tartalmára

bevonható eszközökre

meglévő eszközök újszerű felhasználása

új eszközök kitalálása

újszerű formai kialításra

szerepek körére

többféle megoldás, javaslat (vagy-vagy)

A tevékenységre ösztönző hatások:

• belső vágy, nem kell motiválni, intrinzik késztetésnek nevezzük.-

1. Tevékenységre ösztönzi a tárgyi környezet.

2. A szociális, a társas elismerés elnyerése. A gyerekek azért is játszanak, hogy elfogadottságuk, elismerésük a társas környezetben nagyobb legyen vagy megmaradjon.

3. Újdonság keresése, az egész korszakra jellemző.

Óvodába érve a gyermek nyitott lehetőségekkel kezdi a napot, így az indulást újdonság éhség színezi át. A gyermek izgalmi szintje magasabb, arra vár, hogy valaki csinál valami frisset, újat. A gyerekek olyanokban gondolkozik, amelyben cselekvéses, tevékeny része lehet. Módosíthat, formálhat, értelmezhet benne valamit úgy, ahogy ő éppen akkor megértette, az adott fejletségi szintjén.

1. A játék fogalma, jellemző sajátosságai

A játék meghatározásának nehézsége

A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb cselekvési, illetve tevékenységi forma.

A játékot több okból is nehéz körül határolni:

• a játék az emberi élet egyes korszakaiban más és más
• az állatok is játszanak, de eredete, célja, fejlődése más, mint az embereké
• a munkánakmegvan a jól megfogalmazható célja, funkciója
• a tanulás könnyen megfogható:szűkebb és tágabb értelmezés
• a játék gyakran összefonódikmás tevékenységekkel
• játék-megnyilvánulások összefonódása
• nehéz megragadni a játék motivációját
• a játékosok alakítják → véletlenszerűsége kimeríthetetlen

A játék meghatározásakor a fő kérdés:
Mi lehet az a közös vonás, amely valamennyi játékra érvényes?

A játék szó etimológiai elemzése

A játék, a játszás, a játszani szavak a különböző nyelveken rendkívül sokféle jelentésűek.A játszani ige a kikapcsolódáshoz kötődik, a források elemzésének tanulsága szerint az európai nyelvekben a játék szóval az emberi tevékenységek széles körét kezdték jelölni. Ezekre az volt a jellemző, hogy a munkával ellentétben nem kívántak erőfeszítést, továbbá örömetjelentettek az embereknek.

• „játék” (főnév)„kikapcsolódás” és átvitt értelemben
  (játék a tűzzel vagy a sors játéka)
• „játszani”(ige)„kikapcsolódás”, zenemű, színdarab előadása és átvitt jelentés
  (megjátssza magát, játssza az eszét)

• szóösszetételekben, kifejezésekben
  • fejével, életével, tőzsdén játszik (kockáztat)
  • idegeivel, türelmével játszik (ingerel)
  • hullámok, habok színek játéka (vibrálás, változékonyság)
  • színjáték (hazugság, álságosság)

A játék sajátosságai:

1. örömforrás

• önmagáért való (azért játszik, mert játszani jó)
• manipuláció öröme
• a siker örömét újra átélni (hasra fordulás, gyöngy felfűzése)
• vágymegjelenítés öröme
• feszültségoldás öröme – hatalma van a szituáció felett
• kellemes élmény újraélésének öröme
• elismerés öröme (értékesnek ítélt játékötlet adása)
• a játék eredménye (homokvár)

2. külső céltól független, belülről motivált, szabadon választott, önkéntes tevékenység

• külső kényszertől mentes
• szabadon választ:
  • játéktéma
  • játékeszköz
  • játéktér
  • játszótárs
  • meddig marad a játékban
• szabályjátékok esetén:
  • játékban való részvétel eldöntése
  • szabályok önkéntes vállalása

3. sajátosan céltudatos tevékenység

• célja a gyermekfeszültségeiből ered
• céltudatosság, de a cél labilis: felcserélődhet, megváltozhat – pillanatnyi ötlet

4. komoly

• azonosul a szereppel
• elvárja a szerepe tiszteletét a külvilágtól is
  (kijavítja a felnőttet, ha nem a szerepe szerint szólítja meg)

5. játéktudat jelenléte

• ellentétes a játék komolyságával
• a játékban valóság és képzelet keveredik – a gyermek képes elkülöníteni

(tudja, hogy a szék nem fog odagurulni, ha autósat akar vele játszani,
később mégis „elhiszi”, hogy az autó)

• játékban annak megfelelően használja a tárgyat, de abból kilépve a tárgy is visszanyeri eredeti funkcióját

6. a véletlen és a szabályszerűség dialektikájának érvényesülése,
   a többféle megoldás lehetősége

• a véletlen és a szabály ellentét pár, mindkettő a játék eleme
• véletlen → feszültség + szabály → biztonság = játék lendülete, izgalma

g) aktív és interaktív

• tárgyak birtokbavétele (aktivitás)
• gondolati aktivitás → játékötlet
• a játékhoz a gyermeknek kölcsönhatásban kell lennie (interakció)
  • tárggyal
  • másik gyermekkel
  • saját testével
• a „másik” visszahat a gyerekre,
  ez a visszahatás határozza meg a gyermek következő cselekedeteit

Bizonyos játékokban és életkorokban

h) a játék velejárója az utánzás és a virtualitás

• mintha helyzetben utánozzák
  • más emberek cselekedeteit
  • tárgyak funkcióit
  • természetet
• utánzási készenlét – életkori sajátosság
• a gyermek virtuális világot hoz létre - olyan lehet, amilyen szeretne
  • minél többször éli át annál erősebb az interiorizáció

2.A játék kialakulása, fejlődése, a fejlődés szubjektív feltételei
(mozgás, utánzás, érzelem, értelmi fejlődés) és befolyásoló tényezői.

A játék kialakulásának feltételei

1. Elsődleges feltételek

1. biológiai természetű feltételek

egyéni vonások:

• adottságok (utánzási vágy)
• hajlamok (tevékenységre való hajlam)
• vérmérséklet (kíváncsiság mértéke)
• reflexek

2. környezeti hatások

• milyen tárgyak veszik körül a gyermeket
• mennyire szabad az újszülöttek mozgáslehetősége
• kulturális környezet hatása: tánc, zene, harci játékok
• természeti környezet hatása

3. a gyermek játéktapasztalata, élményei

• mentálisan és érzelmileg is befolyásolják a játékot
• az élmények játék során feldolgozódnak
  • fejlődik a gyermek személyisége és a játék is

2. Másodlagos feltételek– A felnőtt közvetlen jelenlétének szerepe

1. közvetlen hatások

1. együttjátszás, segítségadás, mintaadás

• igény és szükség szerinti bekapcsolódás
• gyermek örömszerzését szolgálja
• szeretetteljes, nyugodt légkörben
• gyermeki önállóság meghagyása

2. közvetett hatások
   1. felnőtt játékon kívüli mintája

• beszéd, éneklés mindennapi tevékenység
  2. felnőtt szervezési teendői
     • idő, hely, eszköz, élmény, nyugodt légkör biztosítása

(játékped. ism. könyv.151 old)

A fejlődés szubjektív feltételei

Mozgás-, utánzás-, érzelemi és értelmi fejlődés a játékban

Mozgásfejlődés a játékban

• a csecsemőkort a szenzomotoros játékok határozzák meg
• óvodáskorra játékféleségek bővülése → kevesebb nagymozgásos játék
• játék intrinzik motivációja → intenzív mozgás végzése
• az óvodai mozgásra nevelést nehezíti a családok kényelmes életmódja, játékipar
  • óvoda felelőssége játékos mozgások megszerettetése

A mozgásos játékok akkor érik el a legnagyobb hatásfokot, ha

• résztvevők szabadok döntéseik meghozatalában és megvalósításában
• a gyermek a játék céljával azonosult
• a játék tartalma és a célkitűzése igazodik a gyermek adott jellemzőihez
• játékkezdeményezésünknél számolunk a mozgásszükséglet mértékével
• a játék egészét áthatja az öröm, az izgalom
  (motiváltság záloga a játékismétlési vágynak)

Mozgásfejlődést segítő játékformák

3-4 évesek:

• utánzó játékok
• laza szerkezetű futó- és fogó játékokat
• egyéni és csoportos feladatokat
• labdajátékokat
• csúszás, a kúszás, a mászás, a bújás

4-5 évesek:

• ezek a játékok szabályokkal kiegészítve
• már több egyéni ötlettel gazdagítják mozgásaikat

Utánzásfejlődés a játékban

Utánzás→ modellkövetés → identifikáció → interiorizáció

Érzelmi fejlődés a játékban

• játék örömforrás és feszültség levezető → az érzelmi nevelésnek is fontos eszköze
• játék közben érzelmi változások keletkeznek → a gyermeket elvezetik érzelmeinek megismeréséhez és kezeléséhez
• a kisgyermek szavakban még nem képes kifejezni érzelmeit → játékban viszont igen
• érzelmi megalapozottság → fantáziaműködése
• gyermeki érzelmek, indulatok, félelmek stb.→ A játékban a gyerekek kicsinyítik vagy felnagyítják az eseményeket→ élmény feldolgozása

Értelmi fejlődés a játékban

• elaboráció megjelenik, majd egyre részletgazdagabbá válik
• a kisgyermek gondolkodása szemléletes jellegű, tevékenységében a pillanatok rabja
• az adott játékszituációban elért fejlődési szintnek időre van szüksége a stabilizálódásra.
• a fejlődés jelei mindig hamarabb jelentkeznek az ismert, de különösen a kedvenc játéktémák és játékeszközök esetében.
• a kreatív gondolkodás a szimbolikus játékban a képzelet világát hozza működésbe, a konstrukciós játékok pedig mindenekelőtt a konkrét tárgyi világot.

• A játék és befolyásoló tényezői:

 (Játékkép, avagy gyermekeink játékának jellemzői az ezredfordulón. /társszerző/ = „Amit a tükör önmaga teremt” HOF Jubileumi Tanulmánykötet. Szerk.: Varga Gyula, Hajdúböszörmény, 1996. 65-82. l. 378 H12)

a, társadalom átrendeződése

nem a folyamat ténye az újszerű, hanem az üteme, mérete

• egy egy játék időtállóságára, leülepedésére sem marad idő
• a társadalmi fejlődés következtében időről dőre elvesznek ismert játékok.
• megszűnőben vannak régi játékszokások

b, A tudományos technika forradalom:

• új játékok, játékformák
• elektronika, mikroelektronika,
• számítógép, mobiltelefon új játékforrás

c, a gazdasági szerkezetváltozás nem kímélte a régi mesterségek, iparágak, foglalkozásokat sem. – fő források voltak a játékoknak.

d, A családok szokésai is nagyban változnak

• befelé fordulás
• mindennapi életszokások átalakulnak
• eltűnőben vannak a pihenőnapok
• kis közösségek hagyományok szegényebbek

3.Az egyes játékfajták és személyiségformáló hatásuk

A játék által a gyermek egész személyisége fejlődik. A gyermek miközben játszik, fejlődik, s miközben fejlődik egyre bonyolultabb játékok játszására lesz képes. A játék segítségével teremtődnek meg azok a belső pszichikus feltételek, amelyek segítségével majd más tevékenységekre és viselkedésformákra is képes lesz.

Az egyes játékfajtáknak megvan az a sajátos természetük, hogy jellegzetes személyiség-formáló hatással bírnak. Ezért fontos, hogy a gyermekek sokféle játékot és lehetőleg – életkoruk előrehaladtávalis  – minél többet játszanak.

1. Gyakorlójáték: Gyakorlójátéknak tekintjük az olyan játékot, amely során a gyermek tárggyal vagy tárgy nélkül műveleteket ismétel, funkciókat gyakorol saját örömére.

• 0;4-2;6-ig uralkodó játéktevékenység
• Kézügyesség fejlődése:
  • mozgáskoordináció kialakulása → tárgyak birtokba vétele, velük való bánásmód
  • első sikeres fogás → megkezdődik a tárgyakkal folytatott játék
• A beszéd kialakulása: (nagy az anya szerepe)
  • 10-12. hét: gügyögés
  • 4 hónapos kortól: gagyogás
  • első év végétől: halandzsa
• fejlődik
  • kézügyessége
  • finommotoros koordinációja
  • önállóság
  • tárgyak, eszközök tulajdonságainak megismerése

2.Szimbolikus játék: Ez az a játék, amelyben a kisgyermek fiktív vagy valóságos élményeit – ami lehet kitalált vagy valóságos személy állat, gyermekek, természeti jelenség – sajátos körülmények között, ,,minthahelyzetben” megelevenít.

• A műveletek utánzásából, ismételgetéséből létrejön a mintha helyzet
• A történet nélküli játékokat felváltja a történettel rendelkező játék
• Fejlődik a játék motivációja: művelet, szerep majd szabály
• A szerepbeleélés mélyül
• A képzelet ereje, aktivitása nő a játékban
• Fokozódik a játékbeli önállóság
• Fokozatosan nő a játék ideje

3. Konstruáló játékok: A konstruáló játék az alkotójátéknak az a tipikus formája, amelyben a gyermek a környezet tárgyainak, eszközeinek kombinatív felhasználásával, esetleg megmunkálásával tárgyszerű alkotásokat hoz létre játékukhoz vagy az alkotás öröméért.

• Egyre kidolgozottabbak az alkotások, bonyolultabbak az építmények.
• Fejlődik a játék céljában is.
• Erősödik a cél melletti kitartás.
• Nő a tevékenységgel eltöltött idő.
• Megjelenik a gyermekek között a munkamegosztás.

4. Szabályjátékok: A szabályjáték az a játékforma, amelyet előre meghatározott, pontos szabályok szerint játszanak.

• A szabály betartása egyre fontosabb és pontosabb lesz.
• A játékkal való azonosulás és elmélyülés egyre tökéletesebbé válik.
• Egyre hosszantartóbban képes játszani,
• Reméli a győzelmet, egyre jobban elviseli a vereséget.
• Előbb a felnőtt segítségével, majd önállóan teremti meg a szabályjáték feltételeit.
• Szabadidejében tud a játékok közül válogatni, a feltételeket önállóan megteremteni,játszótársakat szerezni.